A nemzetbiztonsági bizottság elnöke a Népszabadságnak azt mondta: politikai meggyőződés nélküli végzős budai gimnazistaként, két gyerekkori barátjával, kíváncsiságból ment ki a Kossuth térre, majd belekerült „az utca forgatagába".
Arra a kérdésre, miért hallgatta el, hogy a Szabadság téren is ott volt, úgy válaszolt: újságírók csak a parlament előtti eseményekről kérdezték, és arról érdeklődtek, volt-e köze szélsőjobboldali szervezetekhez. Hozzátette: huszonkét év telt el, nem emlékszik pontosan, hogy mit csinált a Kossuth téri megmozdulás után, arra sem, hogyan keveredett haza. Szerinte azonban a Szabadság téri demonstrációról vágott képsorokat mutattak be, nem a bomberdzsekis szkinhedekkel ment át a tévészékházhoz, és az is látszik, hogy nem bőrfejűek, hanem idős emberek között áll és skandál. Bár kapucnis pulóvert viselt, az – szemben a szkinhedek ruházatával – nem takarta el az arcát. És szerinte most sincs takargatnivalója.
„Nem volt kődobálás, gyújtogatás, nem volt forgatókönyv, csak spontán hőzöngés volt" – kommentálta lapunknak a történteket Molnár, hozzátéve: az, hogy 18 évesen mit kiabált egy tüntetésen, ma már „nem téma". (A tömeg azt skandálta: „Hazudtatok eleget!", és a köztévé vezetésének lemondását követelte.)
Bizottsági elnöki megbízatásával összefüggésben – mondta a szocialista politikus – az adna okot kifogásra, ha köze lett volna bármilyen szélsőséges mozgalomhoz, de nem volt, nemcsak hogy nem tartozott közéjük, nem is ismert szkinhedeket.
Molnár korábban tájékoztatta az MSZP vezetését, így Mesterházy Attila pártelnököt arról a 168 Órában megjelent fotóról, amely a Kossuth téren készült róla, és amelyre a Magyar Nemzet a minapi cikkét alapozta. Mivel a tévészékháznál történtekre nem emlékezett részletesen, arról nem is számolt be. Lényegesnek egyébként is csak azt tartja, hogy nincs támadható a múltjában, sosem volt szélsőjobboldali, nem állt kapcsolatban radikális csoportokkal. A politika iránt érdeklődő, de kialakult világnézet nélküli tizennyolc évesként jó és újszerű dolognak tartotta, hogy lehet tüntetni, politikai meggyőződés azonban nem volt a részvétele mögött, állítja.
|
Molnár a botrány kirobbanása napján fotóval próbálja igazolni, hogy nem volt a múltban bőrfejű
Népszabadság |
Gulyás József, Bajnai Gordon pártjának elnökségi tagja viszont úgy látja: Molnár nem mondott igazat a 22 éve történtekről, ezért nincs helye a nemzetbiztonsági bizottság élén. Nem egyszerűen a nemzeti ünnep iránt érdeklődő fiatalként volt ott a Kossuth és a Szabadság téren, ennél többről van szó – mondta lapunknak Gulyás, hozzáfűzve, nem demokraták tüntettek a köztévé vezetője, Hankiss Elemér ellen, a tudósítások szerint a tévészékházhoz már csak az államfő beszédét megzavaró tömeg keménymagja vonult át a Kossuth térről.
Az Együtt elnökségi tagja szerint egy politikus múltja akkor válik érdekessé, ha eltagadja vagy hazudik róla. Gulyás szerint az is nehezen magyarázható, hogy Molnár elmondása szerint büszke volt arra, hogy arcképe megjelent a 168 Órában, ezért többet megvett a lapszámból. A hetilap ugyanis – emlékeztetett – fasiszta csőcselékként ábrázolta a tüntetőket, ezzel pedig nincs ok büszkélkedni.
Gulyás – aki korábban az SZDSZ képviselőjeként a nemzetbiztonsági bizottság tagja volt, de szakértőként az előző ciklusban is bejáratos volt a testület üléseire – lapunknak megjegyezte: Molnár állítólag számított arra, hogy ezt az ügyet elővehetik, így kérdéses, hogy miért nem ment elébe ennek, illetve hogy „presszionálták-e" időközben a felvételek miatt.
Az ügy ráadásul messze túlmutat Molnár Zsolton, a baloldali ellenzék fő problémája ugyanis az, hogy nem tudott hiteles alternatívát állítani a Fidesszel szemben – állítja az Együtt elnökségi tagja. Szerinte ezért különösen fontos az MSZP reakciója, hogy a szocialisták elintézik-e az ügyet annyival, hogy a titkosszolgálatok és a Fidesz mesterkedése áll a háttérben, vagy világossá teszik, hogy Molnár Zsolt „mellébeszélése" nekik is elfogadhatatlan.
Gulyás szerint nyilvánvaló ugyan, hogy a szocialista politikust kompromittáló felvétel nem véletlenül aznap került elő, amikor a Fidesz-KDNP szavazataival parlamenti alelnökké választották a jobbikos Sneider Tamást, az egykori szkinhedet, és nem mellékes az sem, hogy ki és mikor szállította az információt a Magyar Nemzetnek. Ez azonban nem ad választ a Molnár Zsolttal kapcsolatos kérdésekre. Gulyás mindenesetre azt mondta: a szocialisták helyében ő nem hagyná meg a céltáblának, amely folyamatosan gyengíti az MSZP-t.
Gréczy Zsolt, a DK szóvivője napközben úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy a baloldal erős alternatívájává váljon a Fidesznek, elvi kérdésekben következetesnek kell lenni, ami időnként nehéz döntéseket követel. Ezért - folytatta - ha hitelesek az 1992. október 23-áról származó képek Molnár Zsoltról, akkor az MSZP-s politikus ne legyen a nemzetbiztonsági bizottság elnöke.
Molnár egyébként szerda reggel az ATV-ben arról beszélt, nemcsak a kilencvenes évek elején, de tíz évvel később sem volt politikailag elkötelezett, a jogi diploma megszerzése után előbb az ügyészségen, majd ügyvédként dolgozott. A 2002-es önkormányzati választáson a Fidesz delegáltja volt a II. kerületi választási bizottságban, ám két évvel később belépett az MSZP-be, ahol rapid pártkarrierbe kezdett. Egy év alatt a II. kerületi szervezet elnöke lett, 2006-ban parlamenti képviselő, a következő évben a budapesti MSZP ügyvezető alelnöke. 2010-ben fővárosi, idén országos kampányfőnök volt, 2011 óta vezeti a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, több mint két éve a fővárosi MSZP elnöke, része a legszűkebb pártvezetésnek.
