galéria megtekintése

Rövid a kórházi takaró

1 komment


Danó Anna

Több kérdést támaszt, mint amennyit megválaszol a jövő évi költségvetés tervezetének egészségügyi fejezete. Ám az egyértelműen látszik: a kormányzati ígéretek jó részének teljesítéséhez szükséges források fedezete nincs benne a büdzsében. Így lapunk egyebek mellett nem találta meg az egészségügyben dolgozók követeléseinek teljesítéséhez szükséges összegeket sem.

Jövőre nominálisan alig több mint 52 milliárd forinttal jut több pénz az egészségbiztosítási alapból az ágazatnak, mint amennyit az idén fölél. Azaz míg tavaly az alap főösszege 1910 milliárd forint volt, addig 2016-ban ez a szám 1963 milliárd lesz.

Ennek az összegnek kellene fedeznie a háziorvosoknak ígért, újabb tízmilliárdos többletet és az egyéb, az ágazati bérek javítására megajánlott 15,3 milliárdot is.

Így a gyógyító-megelőző ellátások növelésére (ebből a kasszából finanszírozzák a kórházi, a járóbeteg-ellátást, a gyógyszertámogatásokat) már csak alig 30 milliárdos többlet marad.

 

Ám nemcsak a szétosztható források tekintetében bánt szűkmarkúan az egészségüggyel a kormányzat, de a kockázatközösség terhére ellátandók után az egészségügyi alapnak járó keretet is alaposan lehúzta, és jövőre 153 milliárd forinttal kevesebb jut.

Hiába kértek nagyobb megbecsülést
Hiába kértek nagyobb megbecsülést
Veres Viktor

Míg idén 582 milliárdot költött az állam a szociálisan rászorulók egészségügyi ellátására, jövőre már csak 429,9 milliárdért vásárolna a számukra ellátásokat.

Jó hír, hogy a járulékok mértéke nem változik, viszont a jövedelem nélküliekre kirótt úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulék összege, ha kevéssel is, de nőni fog, és az eddigi 6930 forint helyett már 7050 forintot kell majd havonta fizetni.

Hiába volt reménykeltő Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár valamennyi, az ágazat jövőjéről szóló nyilatkozata (például, amikor arról beszélt, hogy a 60 milliárdos kórház-konszolidációs összeg beépül a költségvetésbe), a parlament elé került költségvetési törvényben ennek egyelőre nyoma sincs.

Lapunk úgy tudja: az ellátórendszer éppen most zajló átalakításához, melynek része a kórházi ellátásokat érintő finanszírozási reform, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 75 milliárdos többletforrást jelölt meg. Az erről készült dokumentumban egyebek mellett jelzik azt is, hogy az összeg nélkül aligha lehetséges a kórházak eladósodásának megállítása. Eddig azonban lapunknak

ezt a többletet sem sikerült megtalálni a törvénytervezetben.

Ennek a keretnek lenne a része az államtitkár által beharangozott esetleges 150 ezer forintos kórházi alapdíj beavatkozásonként 180 ezerre növelése.

A gyógyszerek ártámogatására jövőre az idei keretnél hétmilliárddal többet költenének, azaz 305 milliárdot szánnak, ebben már benne van a speciális gyógyszerek évek óta változatlan 15,7 milliárdja és egy 58 milliárdos tartalék. A gyógyászati segédeszközök támogatására az idei 51,3 milliárd helyett 55,2 milliárdot költenek.

A pénzbeli ellátásokra 571,9 milliárdot szánnak, ennek a legnagyobb része a rokkantsági és rehabilitációs ellátások utalványozására az államtól átvett 323 milliárd forint.

A költségvetési törvény-tervezet azzal számol, hogy jövőre a felülvizsgálatokkal már csökken az ellátásra szorulók száma, mert 13 milliárddal kisebb ez az összeg, mint amennyi az idén volt.

A táppénzekre 76,9 milliárdot terveztek az előkészítők, ez az összeg 7-8 milliárddal több, mint amennyit erre 2015-ben költöttek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.