Az MSZP alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: ennek oka, hogy a kormány nem a demokrácia szabályai szerint, hanem a jogállam felszámolására, a független intézmények elfoglalására használja fel kétharmados parlamenti többségét, az ezt kifogásoló nemzetközi bírálatokra pedig "gőgös, fennhéjázó, elutasító és csúsztatásoktól sem visszariadó" válaszokat ad.

"Magyarország az európai autópályán szembe megy a forgalommal, és közben dudál és villog az összes szembejövőnek" - jelentette ki Kovács László. Mint mondta, ha valaki tükörbe néz, és elégedetlen a képpel, amit lát, akkor vagy a tükör torzít, vagy az illető csúnyább, mint gondolta. Mindazonáltal Magyarország nemzetközi megítélése szerinte az 1970-es évek vége óta nem volt olyan rossz, mint az Orbán-kormány hivatalba lépése óta.

Kovács László felidézte, hogy a kormányt számos európai kritika érte a fékek és ellensúlyok lebontása, a semlegességet igénylő közjogi pozíciók és intézmények elfoglalása, a jegybank és a bíróságok elleni "támadások", a médiatörvény, valamint az alkotmányozási folyamat erőltetett üteme, egyoldalúsága miatt, és azért, mert az alaptörvény a következő kormányok mozgásterét is szűkíti.

Rámutatott, hogy a médiatörvényt a konzervatív német és francia kormány szóvivője is kifogásolta, azt és az új alkotmányt pedig az Európai Parlament állásfoglalásban marasztalta el. Emellett - folytatta - megszólalt az alkotmányozási folyamat ügyében Velencei Bizottság, de még az ENSZ-főtitkár és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is, az Európa Tanács pedig monitoring eljárás megindítását vette fontolóra a magyarországi demokrácia állapota miatt.

Az MSZP-s politikus felidézte Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár véleményét, aki kedden aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Szavaira Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője akkor úgy reagált: senkinek sincs joga megkérdőjelezni a magyar emberek akaratát, amellyel az ország megújítására és átszervezésére adtak felhatalmazást. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár azt közölte, Melia következtetései a kabinet álláspontja szerint "felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek".

Kovács László ezzel kapcsolatban leszögezte: a Fidesz a választási kampányban a kifogásolt intézkedéseket nem vetítette előre, így szavazói nem adhattak rájuk felhatalmazást. Hozzátette: ha a bírálatokat felszínesnek tartja a kormány, vajon mi a véleménye arról a kevés dicséretről, amely tevékenységével kapcsolatban elhangzik?

A volt külügyminiszter kérdésre válaszolva úgy értékelte, Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselőnek az ügyben megfogalmazott kommentárja őt minősíti, "neki kell ezért szégyenkeznie, esetleg a pártjának, amely egy ilyen modorú embert az Európai Parlamentbe delegál". A fideszes politikus szerdai Twitter-bejegyzésében azt a kérdést tette fel: "Ki a fasz az a Thomas Melia?"

Kovács László tájékoztatóján végezetül kitért arra, hogy további bírálatok érhetik Magyarországot a sarkalatos törvények, illetve a kormány külpolitikai orientációja miatt, valamint azért, mert Orbán Viktor "a Nyugat hanyatlásáról" értekezik. Ezzel összefüggésben azt mondta: Kína lehet fontos gazdasági, kereskedelmi partner, de nem tekinthető az ország stratégiai szövetségesének.

A Fidesz szerint Kovács László csütörtöki kijelentéseivel "azok próbálnak tükröt állítani a kormány elé, akik a leginkább felelősek azért, hogy az összetört." A kormánypárt csütörtöki közleménye szerint Magyarország 2002 és 2010 között elvesztette nemzetközi hitelét, kiszolgáltatottá vált és "a szocialisták a kormányváltást követően sem adták fel az ország hírnevének rombolását: a belügyeket (médiatörvény, alaptörvény) nemzetközi színtérre kijátszva támadták saját országukat, semmiféle tiszteletet nem mutatva a magyar emberek felé".

A Fidesz reagálása szerint ugyanakkor az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz, és "egy a demokrácián, a jog uralmán, és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre" az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint. A magyar "médiatörvény"-t pedig az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta, majd néhány apró kiegészítés után megállapította, hogy az európai jog- és normarendszerrel összhangban áll.