A kampányelemek hatásának tulajdonítja az Ipsos, hogy legfrissebb felmérése szerint az elmúlt hetekben számos változás történt a pártok támogatottságában. A cég február első felében, 1500 – az ország felnőtt lakosságát reprezentáló – ember körében végzett közvélemény-kutatásának eredményei azt mutatják, hogy negyedévi stagnálás után az MSZP-nek három, a Fidesznek egy százalékponttal csökkent a támogatottsága, így az összes választópolgár körében a kormánypárt 18 százalékon áll, az ellenzéki erőnek pedig 13 százalékos a tábora.

Tartós visszaesése után javított a Jobbik, amely hatról nyolc százalékra bővítette támogatói körét. A szervezeti változások nem érintették az LMP táborát: ahogyan legutóbb, most is három százalékot szerzett a párt. A Demokratikus Koalíció (DK) továbbra is egy százalékot ér el a választókorú népességen belül.

Növekedett a pártoktól távolságot tartók csoportja, a múlt havi 52-ről 55 százalékra – állapította meg elemzésében az Ipsos.

A biztos pártválasztók körében a Fideszt 43 százalék, az MSZP-t 28, a Jobbikot 16, az LMP-t hat százalék támogatja, a DK két százalékot kapna.
Ha az Együtt 2014 választói mozgalmat is a pártlistára helyezik, akkor az első, decemberi méréshez képest csökkenést tapasztalnak: a teljes népességen belül hatról három százalékra, míg a biztos pártválasztók csoportján belül tízről hat százalékra módosult a támogatottságuk - olvasható az összegzésben.


Az Ipsos szerint január közepén még kevéssé volt hatása a pártok által elkezdett pozitív és negatív kampányoknak, pár hét elteltével azonban mozgásba lendültek a pártok mutatói. A Fideszé a legkevésbé, a kormánypárt tábora statisztikailag minimális mértékben, egy százalékponttal csökkent. A szocialisták nagyobb veszteséget szenvedtek el, februárra három százalékponttal kisebb lett a táboruk, mint a korábbi hónapokban volt.

Az MSZP-től - írták - olyan szavazópolgárok távolodtak el, akik a 2010-es választáson a Fideszre voksoltak. A tavalyi év második félévének kutatásai ugyanis azt mutatták, hogy a szocialisták táborán belül nagyjából 200-250 ezer (a népesség három százalékát kitevő) ex-kormánypárti támogató van. A mostani felmérésben viszont nincsenek olyan MSZP-hívek, akik három éve a Fideszre adták volna a szavazatukat. Ők tehát nem pártoltak vissza nem pártoltak a kormányoldalra, hanem a pártpreferenciával nem rendelkező népes csoportot gyarapították.

A szocialistáktól most távozók az Ipsos szerint alacsony iskolai végzettségű, rossz anyagi helyzetben lévő, kistelepüléseken élő emberek, elsősorban az ország Dunától keletre lévő részeiből.

A Jobbik hosszú ideje tartó visszaeső, stagnáló folyamatot fordított meg azzal, hogy hatról nyolc százalékra bővítette a táborát - állapította meg a cég, amely szerint különösképpen vidéken, és ott is a városokban erősödött a nemzeti radikális párt. A változások eredményeképpen - mutat rá az Ipsos - már olyan országrész is akad, ahol a szélsőjobb nagyon közel kerül a listavezető Fideszhez: Észak-Magyarországon a kormánypárt 16, a Jobbik 13 százaléknyi támogatót tudott magához vonzani.


Ebben a hónapban minden korábbinál magasabb a titkolózók aránya, jelenleg tíz százaléknyian elhallgatják a pártszimpátiájukat. Fele részük ráadásul minden olyan kérdésben hallgatag marad, amellyel a politikai orientációjukhoz lehetne közelebb jutni - áll az Ipsos friss elemzésében.

A cég mérése szerint az ellenzékkel való nagyobb azonosulásra utalnak a jövő évi választások eredményére vonatkozó várakozások: a titkolózók 37 százaléka azt szeretné, ha kormányváltás lenne, míg a jelenlegi kormány maradására kilenc százalék voksolna. Többségük, 64 százalékuk elégedetlen az ország jelenlegi helyzetével, míg 22 százalékuk pozitívan értékeli azt.

Ugyanakkor politikai hovatartozásukat árnyalja az a tény, hogy nagyobb hányaduk (31 százalék) tekinti magát jobboldalinak, mint baloldalinak (húsz százalék). Ugyanakkor az átlagosnál (37 százalék) nagyobb a részvételi hajlandóságuk, 45 százalékuk biztos választási résztvevőnek tartja magát - közölte az Ipsos.


A cég szerint háromhavi folyamatos mérés után már statisztikailag is érvényes módon leírható az Együtt 2014 választói mozgalom táborának összetétele. Az elmúlt negyedévben a népesség egészén belüli átlagos támogatottságuk négy százalékos volt. Ennél sokkal jobban állnak a fővárosban, ahol kilenc százalékos az új formáció szavazóinak aránya, ami itt a harmadik helyre elég a Fidesz és az MSZP mögött.

Az Együtt 2014 a vidéki városokban négy, a falvakban három százalékot vonz magához. Táborában életkori sajátosságok nem figyelhetők meg, iskolai végzettség szerintiek annál inkább: a képzettség emelkedésével a politikai mozgalom hívei egyre többen lesznek. A támogatottság mértéke az alapfokú végzettségűek egy százalékától a diplomások hét százalékáig terjed.