Ezzel valóban eldőlt a gát elhelyezési dilemmája, de nem mond ellent a civilek korábbi érveinek. A tiltakozók ugyanis soha nem állították, hogy a Nánási–Királyok útján lenne jobb helyen a gát, csupán azt kérték, hogy a közvetlen vízpart helyett a parti ingatlanok kerítésének vonalában helyezzék el azt. S lám az OVF is erre jutott: „A kerítések nyomvonalának környezetébe épített mobilfal amellett, hogy jelentősen megnöveli az árvízvédelmi biztonságot, az érintett partszakaszt meghagyja természetes állapotában, minimalizálja a fakivágást. A partszakasz természetes jellegének megtartása a civil- és zöldszervezetek egyik legfontosabb követelését teljesíti azonos értékű műszaki megoldással."
Tehát létezik a partot, a fákat, a sétányt megtartó, mégis valódi védelmet nyújtó megoldás, amely a tájépítészet eszközeivel még emelheti is a terület parthasználati értékét. Az OVF által felkért munkabizottság egyébként sem javasolja a mobil fal friss töltésbe történő alapozását – ez történne a vízmenti építkezés esetén –, viszont fontosnak tartaná a nyomvonal áttervezését. Ennek részeként kell választ adni a limány védelme, a Sajtház esetleges bontása, illetve a Rozgonyi Piroska utcától lefelé terjedő – eddig védettnek számító, de az új mértékadó árvízszint miatt immáron védtelenné váló – terület problematikájára.
A tavalyi árhullám után ugyanis az OVF a teljes hazai Duna-szakaszon felülvizsgáltatta a mértékadó árvízszintet, és arra jutott, hogy az érintett részen 1,3 méterrel magasabb gátat kell emelni a terhelés várható növekedése miatt. De az eddigi tervekkel ellentétben nem ideiglenes gátat kell emelni a parton, hanem elsőrendű árvízvédelmi vonalat. Az ideiglenes gát ugyanis nem oldja meg a csillaghegyi öblözet védelmét, holott a főigazgatóság Tarlós István főpolgármesterrel egyetemben ezt tartaná értelmes célnak.
|
Fák on
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A főváros által szorgalmazott megoldás azonban továbbra is a Nánási út–Királyok útja vonalán lévő védművet tartaná meg első védelmi vonalnak, egy közismerten rendkívül bizonytalan védképességű földgátra bízva 55 ezer ember élet- és vagyonbiztonságát. A bizottság ezzel szemben a partra tolná ki az elsődleges védvonalat, amelyet második-harmadik ütemében az Aranyhegyi és a Barát-patakra is ki kell terjeszteni. Ha lehet, minél előbb.
A bizottság szerint a gátépítést kiemelt jelentőségű beruházássá kellene nyilvánítani. (Elsődleges védvonalként talán uniós támogatás is nyerhető rá, ami nem elhanyagolható, ha a költségek várható emelkedésére gondolunk.) A földgát az új végleges védmű megvalósításával funkcióját veszítené, de megsemmisítése mégsem tanácsos, havaria helyzetekben még jól jöhet.
A bizottság fontosnak tartja azt is, hogy a műszaki terveket a kertépítészeti, illetve a partrehabilitációs tervekkel együtt kell megalkotni és kezelni. Az OVF egyébként nem tartja lehetségesnek a vízjogi engedély kiadását a benyújtott tervek alapján. A terveket a munkabizottság észrevételei alapján kell módosítani.
A Maradjanak a Fák a Rómain civil koalíció áttörésként értékeli az OVF szakmai állásfoglalását, amellyel 99 százalékban azonosulni tud – válaszolta lapunk kérdésére Bardóczi Sándor tájépítész, címzetes egyetemi docens. – Egyedül a terület ökológiai állapotának értékelésében érzi gyengének az anyagot, de úgy véli, hogy ez nem is várható el komolyan egy vízépítő mérnöki grémiumtól. Ugyanakkor az OVF vízügyi kérdésekben korrekt állásfoglalása a civilek régóta hangoztatott kompromisszumos javaslatát, a kerítésvonali nyomvonalat részesíti előnyben.
|
Megmenekülhet a part
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A szakvélemény ugyan rögzíti, hogy „a jelenlegi terv műszakilag korrekt, de nem optimális megoldás", utána viszont 16 oldalon keresztül részletezi, hogy a terv rossz nyomvonalat jelölt ki, rossz a tervezett mobilfal szerkezeti kialakítása, nem elég a magassága, és nem veszi figyelembe a társadalmi és az ökológiai szempontokat.
– Ezt én a kötelező szakmai lovagiasságnak tudom be – mondja a tájépítész, de szerinte, aki tud olvasni, az kiolvashatja: az OVF valójában teljesen elhibázottnak tartja a Városháza jelenlegi elképzeléseit. Ezt pedig nehéz máshogyan értékelni, mint hogy a terv megbukott. Bardóczi Sándor bízik abban, hogy végre a Városháza is belátja: olyan megoldást kell keresni, ahol az árvízvédelem és az ingatlanfejlesztés kecskéje, az ökológiai értékek, valamint a parthasználat káposztája is megmarad.
Fakivágásra sincs engedély
A II. kerületi jegyző időközben elutasította a római-parti védmű megvalósításával összefüggő fakivágási kérelmet is. A gát megépítéséhez nélkülözhetetlen engedély csak új eljárás keretében adható ki. Az ügy iratait a fővárosi önkormányzat nevében eljáró Erbo-Plan Kft nyújtotta be.
A hivatal hiánypótlást rendelt el, többek között a tervezett fakivágás részleteiről szóló leírást, illetve a szükségessé váló fa- és cserjepótlásra vonatkozó terveket kérve. A tervező cég az előírt határidőig nem nyújtotta be ezeket.
A jegyző egyébként már korábban rögzítette, hogy a fák egészségi állapotát öt éven keresztül nyomon kell követni, a kivágott fákat és cserjéket egy éven belül pótolni kell. A határozatból egyébként az is kiolvasható, hogy vagyonkezelő ebben az esetben azonos a kérelmezővel, aki a kérelem benyújtásával egyértelműen kinyilvánította fakivágási szándékát.
Mindezek fényében kicsit furcsa a fővárosi önkormányzat „védekezése", miszerint a vízjogi engedély hiányában a főváros nem is kívánt fakivágási engedélyt kérni. Azt a tervező kérte.
