Kedden harmadfokon tárgyalja a Kúria Kiss Árpád és társai büntetőperét. A védelem azt szeretné, ha az elkövetett eljárási hibákra tekintettel a Kúria hatályon kívül helyezné a korábbi ítéleteket. A vádhatóság korábban azt nyilatkozta: ez nem szükséges, és nincs is rá lehetőség.
Kiss Árpád és társai a vád szerint 2008. március 7-én egy besenyszögi vadásztól elrabolt fegyverekkel 2008-2009-ben különböző helyeken kilenc támadást hajtottak végre roma családok ellen. Hat embert, közül egy öt éves kisfiút megöltek, többeket megsebesítettek, Molotov-koktélokkal és puskákkal több épületet megrongáltak.
Kiss Árpádot és testvérét Istvánt, valamint Pető Zsoltot életfogytig tartó, míg a negyedrendű Csontos Istvánt, a katonai elhárítás egykori ügynökét, aki a két utolsó gyilkosságban sofőrként vett részt, 13 év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla. Másodfokon azonban csak Csontos ítélete emelkedett jogerőre. Esetében az ítélőtábla elutasította súlyosításért benyújtott ügyészi fellebbezését, amelyben 13 helyett 18 év fegyházat kértek Csontosra, akik elvileg legalább egy, de akár két áldozat életét is megmenthette volna, ha titkosszolgálati kapcsolatait kihasználva tájékoztatja a hatóságokat Kissék akcióiról.
Ám ez csupán elvi lehetőség volt. Mint az már Kissék elfogása után kitudódott, majd később a Hende Csaba honvédelmi miniszter által 2010-ben elrendelt belső vizsgálat is megállapította: a katonai elhárítás folyamatosan hazudott a rendőrségnek. Fontos információkat tartott vissza a nyomozás alatt. Például azt, hogy Csontos korábban az ő emberük volt.