Romagyilkosságok: jöhet a vádemelés a volt KBH-sok ellen
A lapnak Nagy Andrea főügyészségi szóvivő elmondta: október 16-a után dönthetnek arról, vádat emelnek-e a gyanúsítottak ellen, a nyomozás részleteit azonban nem ismertethetik. A KNYF a vádelőkészítés után tájékoztatja majd a közvéleményt, hány személy ellen kezdeményez elmarasztalást a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsánál.
Mint arról korábban már beszámolt lapunk, a KNYF tavaly augusztusba rendelt el katonai nyomozást a romagyilkosságok kapcsán. A nyomozás minden részlete titkos volt már ekkor, így a gyanúsítottak kiléte, munkahelye, és az is, miféle közokiratokat hamisítottak.
Információink szerint a 2008–2009-es romagyilkosságok feltételezett elkövetőinek elfogása után egy, a Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésére írt válaszlevél tartalma miatt gyanúsíthatta meg hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással a Központi Nyomozó Főügyészség a KBH négy egykori munkatársát. A katonai elhárítás emberei ugyanis ebben a levélben oldalakon keresztül válogatott hazugságokkal traktálták a rendőröket.
A KBH a romák sérelmére elkövetett gyilkosságsorozat kezdetétől tagadta, hogy kapcsolatban állt volna a későbbi negyedrendű vádlottal, Csontos Istvánnal, aki az utolsó két gyilkosságban sofőrként vett részt. A beszervezett Csontos és a KBH kapcsolatát még a honvédelmi tárcavezető előtt is letagadta a katonai elhárítás. A hivatal vezetése 2009-ben ugyan ezt tette a nyomozó hatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt is.
A romagyilkosságok 2008 és 2009 között történtek. Az elkövetők kilenc helyszínen hajtottak végre támadásokat, lőfegyverrel és Molotov-koktéllal. A romákat célzó támadások következtében hat ember vesztette életét. A vádlottakat tavaly augusztusban ítélte el a Debreceni Törvényszék. A bűnsegédlettel vádolt Csontost tizenhárom év fegyházra, a gyilkosságok elkövetésével vádolt Kiss testvéreket és Pető Zsoltot pedig életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.