Robbanásszerűen nőtt a hajléktalanok száma vidéken

Folyamatosan nő a hajléktalanok száma Magyarországon, különösen a vidéki nagyvárosokban robbanásszerű a változás – ez derül ki a február harmadikán megtartott hajléktalanszámlálás eredményeiből. Több mint nyolcezer hajléktalanhoz jutottak el, de szakemberek szerint ez csak a jéghegy csúcsa: körülbelül 30 ezren lehetnek.

Folyamatosan nő a hajléktalanok száma Magyarországon- így összegezte Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke a 2010. február harmadikán tartott hajléktalanszámlálás eredményeit. Minden évben megtartják a számlálást, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az ország összes fedél nélkül élő emberéhez eljutnának. (Jövőre, a népszámlálással párhuzamosan, erre is kísérletet tesznek.) Leginkább azokat tudják számba venni, akik valamilyen kapcsolatban vannak az ellátórendszerrel: vagy szállókon élnek, vagy ismerik őket az utcai szociális munkások. Idén 8019 hajléktalanhoz jutottak el, ami majdnem ezerrel több, mint tavaly.

Közülük közel ötezren szállókon, háromezren pedig az utcán élnek. - Speciálisan magyar jelenség, hogy a hajléktalanok többsége nem a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban él - mondta Győri Péter. A februárban megkérdezett hajléktalanok mindössze 41 százaléka él Budapesten. A szakemberek szerint ez azért probléma, mert a fővárosban sokkal jobb az ellátórendszer, több a szálló, mint vidéken. Ami a hajléktalanok számának növekedését illeti, ez is elsősorban vidéki jelenség. Budapesten viszonylag jelentéktelen, alig száz fős emelkedést tapasztaltak, míg vidéken Győri Péter szerint robbanásszerű, több száz fős volt a változás. Hat nagyobb városban, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon és Veszprémben többen alszanak a közterületeken, mint ahányan be tudnak jutni a szállókra. Győri Péter elmondta, hogy kiemelkedően magas a hajléktalanok száma a lakosság számához képest például Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban és Veszprémben.

Kiemelte: mindez csak a jéghegy csúcsa. Becsléseik szerint körülbelül 30 ezer hajléktalan él Magyarországon, Budapesten 8-10 ezren lehetnek. - A fővárosban minden kétszázadik ember hajléktalan, télen a mentők minden ötödik betege közülük kerül ki - tette hozzá Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője. Tapasztalataik szerint egy hajléktalannak negyvenszer nagyobb esélye van arra, hogy a mentők segítségére szorul, mint egy fedéllel rendelkező embernek. - A hajléktalanság egyszerűen életveszélyes - hangsúlyozta.

Azért, hogy a fedél nélkül élők számának növekedését valamelyest lassítsák, a Menhely Alapítvány hamarosan elindítja Kulcs-tartó programját. A céljuk, hogy még abban az úgynevezett lappangó időszakban segítsenek a bajba jutottakon, amikor még nincsenek az utcán, de már komoly krízisbe kerültek. Kiemelték: jelenleg Magyarországon a 120 napnál hosszabb ideje adósságait nem fizető háztartások száma rendkívül magas, mintegy másfél millió. A hajléktalanellátó szervezetek is tapasztalják, hogy tömegesen fordulnak hozzájuk segítségért olyanok, akik még nem vesztették el a lakhatásukat, de az egzisztenciájuk megrendült. A lakásvesztés pillanataiban vannak, sok esetben pánikban, tájékozatlanul, nem tudva, hogy milyen kitől milyen segítséget kaphatnának. Nekik nyújt az alapítvány telefonon elérhető konzultációt: a helyzetük felmérése után tájékoztatják őket az elérhető pénzbeli ellátásokról, jogi, pszichológiai, adósságkezelési tanácsokat adnak és a családdal közösen gondolkodva feltérképezik a lehetséges kivezető utakat, lakhatási lehetőségeket.

A kaposvári hajléktalanok körében nem volt beszédtéma a rablássorozat
A kaposvári hajléktalanok körében nem volt beszédtéma a rablássorozat
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.