Riogatásnak hatott, pedig Orbán csak definiálta a terrorveszély-helyzetet

A téma lezárásaként a riporter rákérdezett: „Ha jól értettem a szavaiból, akkor egészen konkrét ilyen típusú támadásokról van információjuk?”, Orbán azt felelte: – Nem az a kérdés, hogy most van-e ilyen információnk, hanem hogy ilyen információk bármikor keletkezhetnek.

Az ellenzéki szakpolitikusok szerint azonban ez is kérdés. Mert a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságában például még soha nem hangzott el olyan tartalmú tájékoztató, amely konkrét terrorfenyegetettségre utalt volna. A rendőrség, a TEK, a titkosszolgálatok mindig csak azt ismételgették, hogy nincs információjuk Magyarország vagy magyar célpont ellen készülő terrortámadásról, de még csak ilyen szándékról se. Addig egyik szervezet képviselője sem ment el, mint a miniszterelnök, noha szakértőktől már többször lehetett hallani, hogy „nem az a kérdés, hogy lesz-e terrortámadás nálunk is, hanem az, hogy mikor”.

Több hírportálon úgy értelmezték Orbán szavait, hogy konkrét terrortámadás készül

– Jól időzítette a miniszterelnök úr a szavait, bármi is volt velük a célja – mondta Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke. – Kedden ülésezik a bizottságunk, módunk lesz kikérdezni a szolgálatok illetékeseit, hogy információik szerint változott-e az ország terrorfenyegetettsége, s ha változott, miért felejtették el erről értesíteni a bizottságot, vagy annak elnökét?

Mirkóczki Ádám jobbikos bizottsági tag kérdésünkre válaszolva maga is azon reményének adott hangot, hogy a titkosszolgálatok, a rendőrség és a TEK nem hallgattak el semmit a testület elől. Szerinte valószínűbb, hogy a kormány így próbál hangulatot kelteni az ellenzék által egyöntetűen elutasított alaptörvény-módosító javaslata mellett. Így próbál nyomást gyakorolni az ellenzékre, hogy fogadja el az elfogadhatatlant.

Vadai Ágnes (DK) szerint túl sok összeesküvés-elmélet kapott lábra az utóbbi időben arról, hogy a kormánynak miért is van szüksége arra, hogy maga hirdethesse ki hat hónapra a terrorveszély-helyzetet. Vadai elismerte, tárgyalni kell arról, hogy ilyen helyzetben mire ad a parlament felhatalmazást a kormánynak, de a túlzó igényeket ki kell gyomlálni a tervezetből. És meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy a kormány következmények nélkül ne verhesse át a törvényhozást azzal, hogy megalapozatlanul vezeti be a terrorveszély-helyzetet.