Az általános- és középiskolákról szóló részt Záborszky Kálmán, a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola címzetes igazgatója vetette papírra.
– Én mindig a gyerekből indulok ki – szögezte le beszélgetésünk elején. Aztán azt taglalta, hogy kétségtelenül
nagy a gyerekek terhelése.
– Nem jó, hogy napi hat órája van egy gyereknek, az alsó négy osztályban a heti húsz órát nem szabadna túllépni – mondta, aztán áttért saját szakterületére, a zenére.
– A Kodály-módszer hazájában tudjuk, hogy amikor a gyerek zenél, énekel, akkor az egyik agyfélteke pihen – magyarázta. – Ezért nem jó, ha a gimnáziumokban a kórust a nyolcadik órára teszik. Ha beékelnék valahová, az az utána oktatott reáltárgyak megértését is segítené.
Az igazgató a művészeti nevelést hiányolja a szakközépiskolákból, s kifejezetten fájlalja, hogy az iskolai rendezvényeken felvételről szól a Himnusz, mert a diákok nem tudnak énekelni.
A testnevelés fontosságáról sem feledkezik meg, de annak örül, hogy ezt ki lehet váltani a néptánccal.
Ki oktat hittant és etikát?
Osztie Zoltánt, a KÉSZ elnökét is megkérdeztük oktatási elképzeléseikről. Ő elsősorban a hit- és erkölcstan tanítási kérdéseiben tartotta magát illetékesnek.
– Óriási lehetőséget kínál nekünk, hogy az általam ismert statisztika szerint az általános iskolai szülők a gyerekek 51 százalékát hittanra íratják be, tehát sokkal többen, mint amennyien gyakorolják a vallásukat Magyarországon – hangoztatta. Az oktatók képzésében azonban az elnök szerint is vannak hiányosságok. Sokan, különösen az etikát tanítók hatvan- vagy kilencvenórás képzés után kerülnek katedrára, nem mindenki végzi el a szakirányú felsőfokú képzést, állította.
Palkovics László oktatási államtitkár is feltűnt az előadók között, megkérdeztük tőle, milyen minőségében van jelen. – Engem arra kértek – felelte –, hogy a köznevelés rendszeréről beszéljek. A KÉSZ füzetéről azt mondta, ez vitaanyag, egy szakvélemény.
Palkovics: Valaminek ki kell kerülni
Fölvetettük az államtitkárnak, hogy ő korábban a magánszférában, sőt annak nemzetközi tudáspiacain ért el jelentős sikereket, ennek tudatában miből gondolja, hogy a színtisztán állami tulajdonú iskolarendszer versenyképes lehet.
Palkovics László szerint csak arról van szó, hogy egységes lesz a fenntartó – a vegyes rendszer nem vált be –, a tankerületek szervezik a saját életüket, és az iskoláknak is sokkal nagyobb szabadságuk lesz. Ő is a terhelés csökkentését említette.
Szóba hoztuk: több oktatáskutató is fél attól, hogy a szakgimnáziumban bizonyos tárgyakat mellőznek, s az ott végzett diákok nem tudnak majd rugalmasan alkalmazkodni a munkaerőpiac változásaihoz.
– Az általános iskolák tananyaga nem változik, illetve ennek csak egy része lesz kötelező. A gimnázium tananyaga sem változik. Egyetlen olyan iskolatípus, a szakgimnázium lesz, amely a szakmai környezet igénye alapján alakul ki – kezdte a válaszát. – Aki gimnáziumba akar járni, annak módjában áll azt választani, egyébként a gyerekek 35 százaléka gimnazista. A szakgimnázium olyan lehetőség, melyből a tanulók az egyetemre is bejuthatnak, de szakmát is kapnak a kezükbe. Ha óraszámot nem tudunk emelni – márpedig nyilván nem akarunk –, akkor kompromisszumra kell jutni, egyébként szakmája se lesz a gyereknek, meg az egyetemre se veszik föl. A kompromisszum pedig az: a magyart, a matematikát, a történelmet és a nyelvet ugyanúgy tanulják, mint a gimnáziumban, s abból középszintű vizsgát tesznek. A szakmájához tartozó természettudományos alaptárgyat olyan óraszámban kell tanulniuk, hogy abból emelt szintű érettségiig jussanak el. Ennek az a kényszerű következménye, hogy valaminek ki kell kerülni. Abból van a vita, jó-e az, ha a matematikán és az egy választott természettudományos tantárgyon kívül emelt óraszámban csak plusz egy tárgyat hallgathatnak nagyobb óraszámban. Azt javasoltuk, hogy az egy természettudományos alaptárgyon kívül a többit a természettan jelenségével írjuk le. Ennek Magyarországon nincs hagyománya, de vannak kidolgozott tantervei.
Emlékeztetett arra: tavaly januárban a környezettudományi mesterképzést értékelték, azt nem feltétlenül akarták megtartani, de mégis megmaradt, mert jó képzés lehet.
Az államtitkár elmondta azt is, az a félelem, hogy a szakgimnáziumokban tanító kémia, földrajz, biológia szakos tanárok állás nélkül maradnak, alaptalan. Hiszen éppen ezekből a szakokból van tanárhiány. Az így felszabaduló kapacitásokat például egy gimnáziumban az egységes tankerületen belül fel lehet használni.
