A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten beszélt erről az Antiszemitizmus és antiszemitizmus-monitoring Magyarországon és a világban című konferencia megnyitóján. Hangsúlyozta, a kormánynak már hivatalba lépésekor egyértelmű álláspontja volt, hogy minden szélsőséges megnyilvánulást vissza kell szorítani. "Politikai szempontból nem a korábbi kormányok tehetetlensége", hanem a hatékony fellépés jellemző erre a kormányra - mondta.

Mint fogalmazott, a kormány rendkívül határozottan lép fel, "bármilyen diktatúra áldozatairól legyen is szó". Segíti azokat, akik túlélték a holokausztot, és törvényalkotása egyértelmű válasz egy társadalmi problémára, amellyel szemben fel kell lépni. A kormány ezt nemcsak nyilatkozatokban tette meg, hanem jogszabályokban is - fűzte hozzá az államtitkár.

Szerinte ezen intézkedések nélkül "valószínűleg Magyarországon a közbeszédnek valamelyest elfogadott részévé válhatott volna akár a holokauszt tagadása, akár az antiszemita retorika". De azzal, hogy "mind a Parlament falai között kinyilvánítottuk ennek a meg nem tűrt mivoltát, mind pedig törvényeket alkottunk ennek a büntetésére és tiltására, biztos vagyok benne, hogy a felnövekvő generációk számára ez egy elfogadhatatlan hozzáállás lesz".

Reményét fejezte ki, hogy "az ilyesfajta szörnyű diktatúrák emléke csak emlék marad", és a politikai erők is belátják, hogy szélsőséges retorikával "nem lehet, nem szabad és rendkívül káros szavazatokat szerezni".

Az államtitkár azt mondta, hogy a Jobbik parlamentbe kerülésével az Országházban is megjelent az antiszemitizmus. Nemrégiben L. Simon Lászlónak (Fidesz) "kellett rendreutasítania a Jobbik egyik képviselőjét, aki a holokauszt-emlékév kapcsán vállalhatatlan megjegyzéseket tett" - mondta Rétvári Bence, hozzátéve, hogy mivel a parlament plenáris ülésein is előfordulnak "ilyesfajta megszólalások", olyan törvénymódosítást hoztak, hogy azokra a képviselőkre nem terjed ki a mentelmi jog, akik közösség elleni izgatást követnek el, nemzeti jelképet sértenek meg, vagy tagadják a nemzetiszocialista és kommunista rendszer bűneit a parlamentben felszólalva - magyarázta

Rétvári Bence felidézte, hogy Magyarország 2011-ben, az EU soros elnökeként Lengyelországgal és Litvániával együtt kezdeményezte, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóját a 20. századi önkényuralmi rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák, így ezen a napon a holokauszt és a kommunizmus áldozataira egyaránt emlékeznek.

Emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök utasítására tavasszal betiltották az Adj gázt! címmel a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetével egy időben tervezett motoros felvonulást, a provokációt megakadályozták. A kormánynak megvannak a megfelelő törvényalkotási és határozathozatali lehetőségei, és ezekkel élt is, hogy fellépjen a szélsőséges eszmékkel szemben - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a kormány lépéseivel bizonyította, hogy az emberi jogok védelméből nem lehet engedni, és - ahogyan azt az alaptörvény is rögzíti - a közösségek méltóságát is védeni kell.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvény értelmében nem marad büntetés nélkül az önkényuralmi jelképek használata, és a holokauszt tagadását is tiltja a büntető törvénykönyv.

Megjegyezte, a holokauszt túlélőit anyagilag is segítik, megemelik a nyugdíj-kiegészítésüket.

Rétvári Bence arról is beszélt, hogy az "egyenruhás bűnözést", a félkatonai csoportokat is betiltották, mert azok önkényes fellépése, amely sokakban félelmet keltett, elfogadhatatlan.