Csak a statisztika javult, a gyerekek helyzete nem – állítják szociológusok, illetve a szegények közt, a terepen dolgozók, akiket Rétvári Bence minapi optimista nyilatkozatáról kérdeztünk.
Az Emberi erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Magyar Távirati Irodának azt mondta: hat év alatt megfeleződött a közoktatásban a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A politikus hozzátette: a siker elsősorban a családok anyagi helyzetében bekövetkezett javulásnak köszönhető: a szülők közül többen kapnak munkát, a bérek sok helyen emelkedtek és a gyermeket nevelők jóval kevesebb adót fizetnek.
Méltatlan dolog azt állítani, hogy megfeleződött a hátrányos helyzetű gyerekek száma Magyarországon – nyilatkozta lapunknak L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Rétvári Bence államtitkár által idézett eredmények részben a hátrányos helyzetű gyerekek az új, a szakma által erősen vitatható statisztikai besorolásának köszönhetőek. Míg korábban a közoktatási törvény alapján az minősült hátrányos helyzetűnek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült, mert a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a minimum nyugdíj 140 százalékát, azaz a 39900 forintot. Három éve, 2013. szeptember 1-jétől a gyermekvédelmi törvény határozza meg a kritériumokat: eszerint a hátrányos helyzet akkor áll fenn, ha a szülők iskolai végzettsége legfeljebb alapfokú, vagy a szülőknek hosszú ideje nincs munkája, vagy ha elégtelen a lakókörnyezet. Ha pedig ezekből több feltétel is egyidejűleg fennáll, akkor halmozottan hátrányos helyzetű besorolást kaphat a gyermek.