Gonosz az a rendszer, ahol csak papíron kevesebb a szegény gyerek

L. Ritók Nóra hozzátette: amikor 2013-ban úgy döntött a kormány, hogy újradefiniálja a hátrányos helyzet fogalmát, világosan látszott, mi a cél: statisztikai utat keresni a gyerekszegénység csökkentéséhez. Persze ezt akkor tagadták, az Antiszegregációs Kerekasztalból ekkor álltak fel először civil szakemberek, köztük Heindl Péter, Mohácsi Erzsébet. Aztán, bár folyamatosan piszkáltuk, kértünk adatokat, hogy kimutatható legyen az, amit kifogásoltunk, hogy ez csak papíron változik, a családok élethelyzetében nincs változás, nem tudtunk továbblépni. Aztán én is felálltam ebből az egyeztetésből. Tulajdonképpen azóta várom, mikor jelenik meg a kommunikációjukban ez a "siker". Most megtörtént. Ha ennyire csökken a gyerekszegénység, vajon miért van egyre több munkánk nekünk, ez ellen küzdő civileknek? Vajon miért kellett ennyi gyereknek támogatni a beiskolázását? Miért kell ennyi adomány használt ruhából, cipőből, élelemből? A közmunka havi 58 ezer forintja nem képes megváltoztatni a szegény családok körülményeit, gyakorlatilag ők nem részesülhetnek a családoknak juttatott adókedvezményekből, de esetükben képtelenség olyan támogatásokhoz hozzájutni, mint a családok otthonteremtési kedvezménye (csok).

„Politikai haszonszerzésért átnevezni számokat, tényeket gonoszság. S ezzel nem azt gondolom, hogy ezek az emberek gonoszak, de az a rendszer, amit összeraktak az a gonosz, felelőtlen" – mondta lapunknak Horgas Péter, a Nemzeti Minimum, a gyermekéhezés elleni mozgalom vezetője, aki szerint az államtitkár állítása azért is vicces, mert a visszajelzéseik, nem támasztják alá állításait. Kár, hogy egy-egy alkalommal nem tartanak velünk – mondja. „Mert mi mérhetetlen nyomort látunk, és úgy látszik, hogy nagyon sok gyerek szenvedésére van szükség ahhoz, hogy ép eszű emberek föl tudják mérni, ezt csak összefogással lehet fölszámolni. Irgalmatlan, nincsenek rá szavak, hogy mi mindent láttam az elmúlt években a terepen. A Rétvári nyilatkozat zsigeri indulatokat gerjeszt, és eltereli a probléma értelmes higgadt megoldásáról a figyelmet. Mit mondhatnék minderre? Így jártunk" - mondja Horgas Péter.