Rettegett Hagyó vádlója, az ügyész belebukott

Kérdés, mi történt volna, ha az ügyész nem követ el vétkes mulasztást. Valószínűleg akkor már 2010-ben kiderült volna, hogy Balogh Zsolt nem mondott igazat, és egy jól kommunikálható momentummal szegényebb lett volna az ügy.

Baloghnak – 2010-es vallomása szerint – a Synergon és a BKV között létrejött szerződéssel összefüggésben kellett az összesen 30 millió forintot (az ügylet tíz százalékának megfelelő összeget) Hagyónak átadnia. Ám nemcsak a Synergon Balogh által megnevezett illetékesei tagadták a kifizetést, mint az a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozatából egyértelműen kiolvas ható, a két és fél éves nyomozás sem talált arra utaló adatot, hogy a Balogh által előadott pénzmozgás megtörtént volna.

Pedig az ügyészségi forrásaink által csak „kármentő nyomozásnak” nevezett eljárás során a nyomozók ellenőrizték a Synergon pénzmozgásait, a számlákról történt készpénzfelvételeket és a felvett összegek felhasználását, valamint azt, hogy a Balogh által a pénzátadások időpontjaként megjelölt időpontban volt-e olyan vagy hasonló autó a cég birtokban, mint amilyennel a tanú szerint a pénzfutár a találkozójukra érkezett.

Semmit nem találtak. Nem zárható ki azonban, hogy az ügyészség még tovább kutakodott volna – az összes bűncselekmény közül a vesztegetés az egyik legnehezebben bizonyítható jogsértés –, ha március közepén a Hagyó-per tárgyalásán Balogh nem módosítja a Nokia-dobozos vallomását. Csakhogy megtette, s bocsánatot kért Hagyó Miklóstól. A letartóztatástól való félelemmel magyarázta, hogy a nyomozás idején súlyos vádakat fogalmazott meg a főpolgármester-helyettessel szemben.

Ezek szerint Balogh sokszor félt valakitől. Például amikor 2010-ben még ő volt a kormányközeli média sztárja, aki leleplezte a városházi maffiát, nyilatkozatai szerint még Hagyótól rettegett, aki egyszer meggyőzésképpen odáig elment vele szemben, hogy a városháza folyosóján fojtogatta. 2015 márciusára aztán kiderült, hogy valójában az ügyészségtől félt. Azaz a letartóztatástól, ezért találta ki mindazt, amit a Nokia-doboz ügyében Hagyó ellen vallott.

Bár az egyetlen tanú meggondolta magát, és a Központi Nyomozó Ügyészség sem talált olyan bizonyítékokat, amelyek Balogh vallomását alátámasztották volna, az ügyészség nem ejtette a nokiás vádat. Ennek persze eljárásjogi akadályai is lehetnek. Annyi bizonyos, hogy a 2010-es kormányváltáskor a Demszky Gábor vezette főváros korrupciós ügyeinek iskolapéldájaként emlegetett Nokia-dobozos ügy a dolgok jelen állása szerint koholmány volt.