Németh Szilárd kormánypárti honatya a cikk megjelenése napján sajtótájékoztatót tartott, és felhívta a figyelmet, hogy az agrártárca vádindítványában a volt államtitkárt mint elsőrendű vádlottat nevesíti, mivel az ő közbenjárására (Gőgös a kérdéses időben a szaktárca államtitkára volt) kaphatta meg a Leader – a jogi osztály aggályai ellenére is – a soron kívüli támogatást.
Nem emeltek vádat
Gőgös azzal védekezett, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el, és szerinte a kormány azért indított lejárató kampányt ellene, mert el akarják terelni a figyelmet arról, hogy épp most készülnek lenyúlni a haveroknak az állami földvagyont. Megjegyezte még, hogy
az ügyészség ismeretlen tettes ellen nyomozott az ügyben, és a végén bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást.
Tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hosszas vizsgálódás után anélkül ejtette az ügyet, hogy Gőgös meggyanúsítását komolyan fontolóra vették volna. A megszüntető határozatból ugyanis egyértelműen kiderül, a nyomozók nem tudták bizonyítani, hogy Gőgös tudatosan szegett törvényt és okozott kárt a tárcájának, amikor a Leader érdekében közbenjárt.
Kapcsolódó írásunk: Mindenáron ki akarják nyírni Gőgöst
Nem ért egyet a Földművelésügyi Minisztérium az ügyészség nyomozást megszüntető határozatával, ezért a tárca pótmagánvádlóként kezdeményezne eljárást Gőgös Zoltán ellen. Csakhogy az Alkotmánybíróság korábban kimondta, állami szerv ilyen minőségben nem léphet fel.
Részleteket itt olvashatnak.
Alkotmányosan kizárt
Azonban a nyomozást megszüntető határozatba vélhetően tévedésből hiba csúszott, aminek súlyos politikai következményei lettek. „Egy technikai malőr miatt a Földművelésügyi Minisztériumnak megküldött határozatban benne felejtették a pótmagánvád lehetőségére vonatkozó felhívást” – ismerték el érdeklődésünkre a Legfőbb Ügyészségen.
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
És a tárca kapva kapott is a lehetőségen. Benyújtotta a pótmagánvádat, vagy legalábbis ezt kommunikálta, mondván, a minisztériumot közel félmilliárdos kár érte, amit a tárca mindenképpen vissza akar szerezni. Csakhogy az Alkotmánybíróság 2005 novemberében éppen az ügyészség kezdeményezésére vizsgálta a pótmagánvád intézményének alkotmányosságát, és döntésében kimondta,
közhatalmi funkcióval rendelkező állami szerv semmiképpen sem veheti át az ügyészségtől a vádemelés és vádképviselet közhatalmi jogkörét.
„Alkotmányosan kizárt – mondta ki a taláros testület –, hogy a sértett eljárási jogállásának erősítését célzó pótmagánvád eszközként szolgáljon a közhatalmi szervezetek ügyészséget megkerülő fellépésére, és ez által az ügyészség alkotmányos jogállásának gyengítésére”. Pedig épp erre készült, készül az FM, amikor elsőrendű vádlottnak minősítette Gőgös Zoltánt, akit az ügyészség még csak meg sem gyanúsított az ügyben.
Nyugdíj és visszaminősítés
Akadtak, akik szándékos hibára gyanakodtak, hogy tudniillik
egyes ügyészek direkt hibáztak, ezzel is adva még pár hónapot a Fidesznek és az FM-nek Gőgös meghurcolására,
ám erre nincs semmi bizonyíték. Sőt az ügyészség későbbi döntései kizárják, hogy a szervezet intézményesen részt vett volna az ügy ilyetén alakításában.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint ugyanis a „technikai malőrnek” szakmai és személyi konzekvenciái is lettek. A történtekért felelősnek talált ügyészek egyikét nyugdíjazták, a másik kettőt pedig visszaminősítették. Egyikük főosztályvezetőből csoportvezető, társa pedig „egyszerű” kerületi beosztott ügyész lett.
