Ilyen esetben az OAH-nak a nukleáris biztonság, a fizikai védelem és a békés célú felhasználás garanciáit kell biztosítania, az viszont a főigazgató-helyettes szerint nem a hatóság feladata, hogy általánosságban a légi szállítás biztonságosságát megítélje. A légi szállítás lehetőségét nyilvánosan először Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója vetette fel idén júniusban. Akkori nyilatkozata szerint – melyben elismerte, hogy a meglévő engedélyekben és szerződésekben szereplő, Ukrajnán keresztül történő vasúti szállítás jelenleg nem reális opció – „megfelelő engedélyek birtokában más gyártótól való beszerzésre, vagy más útvonalon, akár légi úton történő szállításra is sor kerülhet”.
Az illetékes miniszter, Seszták Miklós az LMP-s Szél Bernadett képviselő kérdésére szintén úgy fogalmazott: „az alternatív szállítási útvonalak kialakítását a Paksi Atomerőmű már korábban vizsgálta, és szükség esetén képes a friss üzemanyag beszerzését az eddigiektől eltérő útvonalon biztosítani”. A lapunk által megkérdezett szakértők azt nem tudták egyértelműen megmondani, hogy a behozatalt államközi szerződés(ek)ben kell-e szabályozni ebben az esetben is – ugyanúgy, mint korábban a vasúti szállítást –, és hogy egy ilyen kontraktus nagyságrendileg rövidebb idő alatt tető alá hozható-e, mint a vasúti szállításról szóló háromoldalú (magyar–orosz–ukrán) egyezmény, amelynek megkötése hat évet vett igénybe.
|
Vonatról teherautóra emelik az atomhulladékot egy Hamburg közelében lévő logisztikai állomáson Wolfgang Rattay / Reuters |
Arra viszont felhívták a figyelmünket, hogy a vonatkozó nemzetközi tanulmányok szerint a légi szállítás átlagosan háromszor annyiba kerül, mint a vasúti, és ebben az árban csak a szükséges szállítóeszközök költsége van benne, de a biztosításoké még többletként jelentkezik. Ráadásul a légi szállítás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint jellemzően interkontinentális viszonylatban fordul elő (a fentebb említett romániai erőmű például kanadai technológiájú, és a tengerentúlról kap üzemanyagot), a folyamatot ugyanis a fűtőelemek átrakodása teszi igazán bonyolulttá és drágává.
Ez egyébként egy esetleges magyarországi légi szállítás esetén is gondot jelenthet, mert az atomerőműnek érthető okokból nincs saját reptere, vagyis az Oroszországból Ferihegyre vagy egy másik légikikötőbe érkező szállítmány mindenképpen vasúton vagy közúton fogja elérni Paksot. Szél Bernadett szerint a kormány továbbra is azt a játékot játssza, hogy az atomenergia-használattal kapcsolatos érdemi információkat megpróbálja elrejteni a közvélemény elől, hogy fenntartsa a látszatot, mely szerint az atom olcsó és biztonságos (a légi szállítás részleteit és költségeit is államtitokként kezeli, hasonlóan a 2003-as üzemzavar következményeihez).
Arról senki nem tudott lapunknak érdemben nyilatkozni, hogy a maláj gép lelövése miatt újra kell-e értékelni a nukleáris fűtőanyag légi szállításának lehetőségét. Oroszország felől a magyar légtér Ukrajna kihagyásával is megközelíthető, ám ehhez feltehetőleg az érintett államok beleegyezése is kell, amit a jelen helyzetben valószínűleg nehezebb lesz megszerezni.