Reptérfelek - avagy a gépmadarak büntetése
A Ferihegyi repülőtér nem zárkózik az elől, hogy a határértéket túllépően zajsértő repülőgépeket a jövőben valós szankcióval sújtsák - tudta meg a Népszabadság. Erre ugyan a szakemberek szerint már 2008 óta megvan a jogszabályi lehetőség, de a gyakorlatban még nem volt példa arra, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága bármelyik légitársaságra is zajbírságot vetett volna ki.
Mint azt a Ferihegyi légikikötőt üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. környezetvédelmi és munkabiztonsági igazgatója, Szarvas Gábor lapunknak elmondta, társaságuk eddig is számos, a környékbeliek érdekében hozott zajvédelmi intézkedést tett. Épp ezért az érintett önkormányzatokkal és hatóságokkal egyetértve mindenképp partnerek abban, hogy a légitársaságokat is aktívabb intézkedésekre kényszerítsék azért, hogy csendesebb gépeket használjanak, s minél kevesebbszer repüljenek a pihenő napszakokban, azaz legkevésbé késő este vagy éjszaka. Ám nem mindegy, mindezt hogyan érik el. Ebben a zajvédelmi díjnak és a zajbírságnak, továbbá a nyilvánosságnak is szerepe lehet.
A BA Zrt.-nek persze az sem érdeke, hogy a partner légitársaságokat felesleges és aránytalan bírsággal sújtsa a közlekedési hatóság. Erre egyébként eddig - a jogszabályi lehetőség ellenére - sem is volt példa. Az igazgató szerint ugyanis a légi közlekedés speciális adottságai miatt szakmailag igen nehézkes konkrét zajértékhez rendelni a bírság mértékét. Kérdésünkre elismerte ugyanakkor, hogy a repülőtér által beszedett zajvédelmi díj szorzószámai ehhez alapul szolgálhatnának.
Az igazgató kifejtette, jogos lehet az az igény, hogy a BA által beszedett zajvédelmi díj számvitelileg és pénzügyileg jobban elkülönüljön a légitársaságoktól beszedett többi tarifától. Ezáltal a jelenleginél egzaktabb módon lehetne ezt az összeget „nyomon követni”, következésképp még több zajvédelmi fejlesztésre fordítani. A légitársaságok számára egyébként már ez a – büntetőszorzókkal kiszámított – díjtétel is ösztönző lehet a csendesebb üzemeltetéshez: minél hangosabb egy repülőgép, s minél többször száll le, illetve fel este vagy éjszaka, annál többet fizet. Csak egy példa: a nappali és az éjszakai repülés között tízszeres a szorzó, s szintén sokszoros a csendesebb és a hangosabb gépek között.
Szarvas Gábor szerint kompromisszumos megoldás lehetne, hogy a zajsértő légitársaságok névsorát időről-időre, akár havonta nyilvánosságra hozzák. Ennek bizonyára lenne üzleti szempontból egyszerre ösztönző és visszaszorító hatása. A társaságok ugyanis a közvéleménnyel szemben környezetvédelmi felelősséggel tartoznak, miközben az utazóközönséget is meg kell nyerniük vagy tartaniuk. Ráadásul hosszútávon kifizetődőbb lehet egy csendesebb gép üzemeltetése, mint az egyre nagyobb zajvédelmi díjak vagy -bírságok kifizetése.
A BA Zrt. igazgatója mindezt az után nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy ma délelőtt Ferihegyen közös sajtótájékoztatón ismertették a zajcsökkentésben elért eddigi, s a jövőben remélt eredményeket a reptér és a légi irányításért felelős HungaroControl vezetői, valamint a XVIII. kerület két országgyűlési képviselője, Simon Gábor és Mester László, aki egyben Pestszenlőrinc polgármestere is. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a reptér légterének lecsendesítése érdekében több, közösen kialkudott pozitív intézkedés is történt.
A probléma a XVIII. kerület mellett Kőbánya, Zugló, a XVI. kerület, Rákosmente, Ecser, Gyál és Vecsés lakóit érinti leginkább. Az önkormányzatok élére Pestszentlőrinc állt, elvállalva a közvetítői szerepet. Mester László szerint is fontos, hogy kompromisszumok mentén javítsák a zajszintet, a reptér a legnagyobb adózójuk, s a kerület legnagyobb munkaadója is egyben. Évek óta tárgyalásokat folytatnak, a BA Zrt. új tulajdonosai pedig partnerek a környezetvédelmi problémák megoldásában. Az éjszakai repülés teljes tiltását sem szeretnék, de „valahol meg kell húzni a határt”.
Mester László és Simon Gábor is sikernek tartja, hogy elérték: a HungaroControl és a Légiközlekedési Igazgatóság már korábban megváltoztatta a felszállási szöget. Ezután valóban érezhetően javult a reptér környékén élők életminősége, ugyanis a repülési nyomvonal módosításával kisebb lett a zaj. Addig a bélatelepi szélső házaktól alig 300 méterre haladtak el a repülők a felszállás során, 310 fokos szögben. A HungaroControl ezt 320 fokra módosította volna, de a tárgyalások eredményeként elfogadhatónak tartották a 325 fokos szöget, és ezt szakmailag a légügyi hatóság is támogatta. Az intézkedés lényeges változtatást eredményezett. Szintén enyhíti a zajt az, hogy a tárgyalások nyomán a forgalom egy részét Vecsés nem lakott területei irányába terelték el.
A képviselők szeretnék, ha indítványuknak megfelelően a jövőben a légügyi törvény módosításaként a rendeletben szabályoznák a zajvédelmi díj felhasználását, amelyről kötelező legyen egyeztetni az önkormányzatokkal. Emellett az összegből lehetne kártalanítani a leginkább érintett lakókat.
A BA Zrt. kommunikációs igazgatója, Hardy Mihály elmondta, az előrelépést nagyban segítette a Budapest Airport vezetésének új szemlélete, a változtatás iránti elkötelezettsége, és az intézkedések lakosságpárti megközelítése. Ennek tanúsága az, hogy a BA 17 pontban fogalmazta meg zajvédelmi programját. Vitathatatlan, hogy a benyújtott javaslatcsomag Ferihegy történetének legátfogóbb programja a repülőtéri zajhatások csökkentéséért. Elkezdték a zajvédőfalak építését, a zajövezetek kijelölését.
Az igazgató a félreértések elkerülése végett hozzátette, a BA nem tervezi harmadik kifutópálya építését. A jelenlegi két pálya a következő 15-20 évben is bőven elégséges lesz a forgalom biztonságos kiszolgálására. Ugyanakkor a repülőtér környezetterhelését a közlekedési infrastruktúra, így az M4-es városi csomópontjának, s a régóta áhított belvárosi gyorsvasút vagy összekötő autóút megépítése enyhítheti.
