Jó eséllyel indul az önállóvá vált Balatonakarattya polgármesteri székéért, független jelöltként, vagy a Fidesz-KDNP támogatásával Matolcsy Gyöngyi, az Magyar Nemzeti Bank elnökének felesége.

Balatonakarattya és Kenese szétválásról két éve helyi népszavazáson döntöttek. Matolcsy György akkor még nemzetgazdasági miniszter volt.

A HVG Matolcsy Gyöngyi „Akarattyai Szilfalevél” című lapnak adott nyilatkozatát idézi: „Férjemmel együtt mi is részt vettünk Akarattya Keneséről történő elválásában. A háttérben segítettük a kezdeményezést, meg azt is, hogy sikerrel jusson át a bürokrácia útvesztőin."

A HVG szerint a helyiek azt remélik, hogy Matolcsy Gyöngyi megválasztása esetén dőlni fog a pénz Akarattyára.

És ez fontos kérdés itt, hiszen két évvel ezelőtt is ez volt a fő motivációja az elszakadásnak. Hiába bizonygatta Tömör István balatonkenesei polgármester, hogy egy város kettéválása soha nem sikertörténet, ilyenkor mindkét település rosszabbul jár. 

Akarattya és Kenese számára is új lehetőségeket kínál az önállóság, a mi leválásunk nem veszélyezteti Kenese működését – állította Udvardi Gábor, a balatonakarattyai részönkormányzat vezetője.

Az akarattyaiakúgy vélték, hogy az üdülőterületen képződött bevételek magasabbak, mint a hozzánk visszaforgatott pénzek, valóságos idegenforgalmi-turisztikai beruházások pedig nem igen nem történtek ott.

Az évenként egymilliárd forintból gazdálkodó Batonkenesén az elváláskor összesen 3600 ember élt, az elválás után kilencszázzal kevesebben lettek. Városi rangját azonban a szakadás ellenére is megőrizhette. Balatonkenese egyébként népszerű hely, főleg a balatonakarattyai része. A Budapest felől érkező utasnak ez az első találkozási pontja a Balatonnal.

A táj hangulatát, nyugalmát, szépségeit írók, színészek, képzőművészek, sportolók is felfedezték. A helyiek az egykori és ma is élő, alkotó hírességek közül számon tartják például Kosztolányi Dezsőt, Németh Lászlót, Veres Pétert, Kisfaludy Strobl Zsigmondot, Pécsi Sándort, Rajz Jánost, Fischer Annit, Grosics Gyulát.

A település 1928 óta nyaralóhely. Ekkor a Magyar Katolikus Tanulmányi Alaptól megvásárolt 282 hektár szántó és a legelő felparcellázásából 683 telket alakítottak ki, kizárólag hithű katolikus emberek jelentkezhettek vevőként. Az első telkeket tanácsosok, tisztviselők és katonatisztek kapták, az önállósodás dokumentuma szerint négyszögölenként negyven fillérért. A MÁV önálló vasúti megállót alakított ki, strandok épültek, s a Fürdőtelep Egyesület irányításával élénk vízi és üdülőélet alakult ki a nyugalmát így is megőrző Balatonakarattyán.

Ismertségét – igaz, csak szűk körben – növelte, hogy 1932-ben a településen fedezték fel a tátorján növényt, mely Európában egyedül itt található. A második világháborút követően az állandó lakosok száma is növekedett. 1950-ben csatolták Balatonkeneséhez.