Vagy az ügyeletekkel járó zsúfoltság, a fáradtság játszott közre abban, hogy az érintett orvosok nem utalták azonnal kórházba a lázas csecsemőt? – teszik fel a kérdést.
Van, aki azt feszegette: szabad-e ellátni 70–80 gyereket egy orvosnak a vasárnapi ügyeleteken? Mert hogy annyian, egy hurutosabb időszakban biztosan jönnek. Hogyan lehet különbséget tenni egy banális fertőzés okozta láz és egy súlyosabb következményekkel járó eset között? Vagy helyes-e rezidensekkel, illetve nyolcvan év körüli gyógyítókkal működtetni a gyermekgyógyászati osztályokat?
S vannak olyan „megmondók” is, akik szerint rendszerhiba történt. Mánya Kristóf gyermekgyógyász főorvos, aki korábban az egri kórház gyermekosztályán is dolgozott, azt mondta: az eset is azt bizonyítja, hogy a hiba lehetősége a rendszer kuszasága, a gyógyítók agyonterheltsége miatt kódolva van. Különösen igaz ez Egerre és környékére, ahol a Hospinvest-kísérlet tönkrevágta a szakmák többségét.
Azokat a döntéshozókat, akik ezt a „kórházi agressziót” lehetővé tették – mondta –, nem kérdezi senki, csak azokat a szerencsétlen kollégákat vallatják a csecsemővel kapcsolatban, akiknek a háziorvosi ügyeletben vasárnaponta minimum 40 lázas gyermeket, köztük legalább 10 csecsemőt kell ellátniuk.
„Ezt azért tudom, mert az egri ügyeletben évekig magam is dolgoztam és olyan futószalag munkára kényszerültem, hogy csak a gondviselőnek köszönhetem, hogy nem lett hasonló esetem – mondta, majd hozzátette azt is, a kislánynak olyan agyhártyagyulladása volt, amelyre se védőoltás, se eredményes terápia nincs, a meningococcus B baktériummal fertőződött gyerekek nagyon nagy többsége 24 órán belül meghal.
Az egészségügyért felelős államtitkárság szerint azonban nincs rendszerhiba, Szócska Miklós államtitkárnak feltett kérdésünkre azt válaszolták, hogy egyedi esetről van szó.
Általánosságban a magyar gyermekügyeleti rendszer nemzetközi összehasonlításban nagy biztonságot ad
Ahogy fogalmaztak, megnyugodtak, hogy a haláleset kapcsán büntetőeljárás indult, amely majd megállapítja, hogy kinek milyen személyes felelőssége van a tragédia kapcsán. Hozzátették azt is: mindezt jól mutatja, hogy nem rendszerhibáról van szó, hanem egy egyedi esetről, a betegutak továbbra is rendezettek.
|
Egyedül az orvos hibázott, vagy azok felelőssége is tetten érhető, akik miatt az egri kórház viharos éveken van túl?
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Kétségeink azért a betegutak rendezettségét illetően a tárca reagálása után is maradtak. A csecsemő ügye nem példa nélküli, idén februárban például a Bama.hu portál számolt be egy hasonló esetről, amikor pécsi szülők jelezték fölháborodva: a városi Munkácsy utcai fülészeti klinika ügyeletén orvosi ellátást nem, csak tanácsot kaptak, hogy hova vigyék a fájdalomtól síró gyerekeiket.
Ott is hivatkoztak a beutaló hiányára, megjegyezvén azt is, hogy a fülfájdalommal amúgy is ki lehet bírni egy-két napot. A portál tudósítása szerint a klinikavezető azzal magyarázta az abszurd orvosi magatartást, hogy elharapózódott az a trend, hogy a szülők az ügyeletet meghosszabbított szakrendelésnek tekintik.
Volt olyan, nyilatkozatát csak név nélkül vállaló orvos, aki azt mondta: ha egy sírós, fájdalommal küszködő, lázas gyereket a kórházban nem megvizsgálnak, hanem inkább adminisztratív akadályokra hivatkozva elküldik, az baj, mert komoly bizalomvesztést okoz. Meginog az ellátórendszer biztonságába, az orvos gyógyító erejébe vetett hit, ennek a következményei pedig beláthatatlanok.
Az eset árnyalt értékeléséhez jó tudni, hogy általánosságban a magyar gyermekügyeleti rendszer nemzetközi összehasonlításban nagy biztonságot ad – mondta lapunknak Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház vezetője, intenzív terápiás orvos.
Hozzátette: nagyon kevés ország van, ahol legnagyobbrészt a nap 24 órájában gyermekgyógyász szakorvosok láthatják el a betegeket, nem ritkán a betegek otthonába is kimenve. Sajnos az egészségkultúra hiányosságai miatt a kevés pénzzel és kevés orvossal működő rendszer gyakran túlterhelt, mert elképesztően sok az indokolatlan ügyeleti megkeresés, így a rendszerszintű túlterhelés miatt nem mindig a legsúlyosabb betegek kerülnek az ellátásban előre. A szakmai éberség és a gondos figyelem sokszor segít, ez itt nem működött – fogalmazott.
