Az ülésen jelen lévő szocialista és jobbikos képviselők bírálták a kezdeményezést. Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: a javaslat elfogadása jelentéktelenné, formálissá teheti az Országgyűlés szerepét, és újabb jogköröket venne el az ellenzéktől, mivel a frakcióknak mindössze 15 percük lenne arra, hogy az összevont általános és részletes vitában véleményezzék a kivételes sürgős eljárásban tárgyalt törvényjavaslatokat. A szocialista frakció tagjainak így egyenként alig húsz másodpercük lenne a felszólalásra – érzékeltette.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: a házszabály módosítása lényegében rendeleti kormányzásra adna lehetőséget a Fidesz–KDNP-nek, noha az ellenzék eddig is több esetben biztosította az ehhez kellő négyötödös többséget, ha valóban szükséges volt, hogy egy törvényjavaslatot kivételes gyorsasággal fogadjon el a Ház.

Az ellenzéki képviselő az üggyel kapcsolatban a zsebkendőszavazásként elhíresült esetet idézte fel. Az Országgyűlés 1904. november 18-án este – Tisza István első kormánya alatt – úgy fogadta el az ellenzéki képviselők jogköreit szűkítő házszabály-módosítást, hogy Perczel Dezső házelnök a leírások szerint meglengetett egy zsebkendőt, mire a képviselők többsége kíváncsiságból felállt. Ez jelentette akkoriban az igen szavazatot, míg az ülve maradás a nemet, így az ülést vezető elnök kihirdette a javaslat elfogadását – emlékeztetett Gaudi-Nagy Tamás, arra intve a kormányoldalt, hogy az eset végül a kormányzó Szabadelvű Párton belül is szakadáshoz vezetett, a parlamenti ellenzéket pedig választási szövetségbe tömörítette.

Párttársa, Staudt Gábor azt is kifogásolta, hogy a kivételes sürgős eljárás esetén a módosító javaslatok benyújtására mindössze három órája lesz a képviselőknek.

A fideszes Budai Gyula viszont azt hangsúlyozta, hogy a javaslat a törvényhozás gyorsítását teszi lehetővé bizonyos esetekben, amit fontos célnak nevezett. Az ugyancsak kormánypárti Turi-Kovács Béla, a módosító javaslat egyik előterjesztője azt hangoztatta, hogy a változtatást a rendkívüli gazdasági helyzet indokolja, ilyenkor ugyanis gyors döntések szükségesek. Kiemelte azonban, hogy a kivételes sürgős eljárást véleménye szerint csak ilyen ügyekben szabad alkalmazni; egyszersmind azt mondta: nyitottak arra, hogy 15 helyett 20 vagy 25 perces időkeretet adjanak a felszólalásra képviselőcsoportonként.

Az alkotmányügyi bizottság végül 17 kormánypárti képviselő támogatásával, 7 ellenzéki ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot. Az általános vitát már pénteken lefolytatja a parlament.

A szocialista frakció szakértője a tervezet kapcsán két dologra hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy változnának a zárószavazás előtti módosító indítványok benyújtásának feltételei: az előterjesztőre, az első helyen kijelölt bizottságra és az alkotmányügyi bizottságra nem vonatkoznának a hatályos korlátozások. Megszűnne tehát az a feltétel, hogy csak korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan lehet benyújtani módosítót, de csak akkor, ha az eredeti javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal, más törvénnyel, a tervezet már megszavazott rendelkezésével vagy módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Az a korlátozás is megszűnnek, hogy a módosító nem terjedhet ki a törvény meg nem nyitott részeire.

Mindezt cinikus módon az "átlátható, a polgárok érdekeit elősegítő törvényhozási rendszer, az országgyűlés munkájába vetett közbizalom megteremtését szolgáló jogalkotási mechanizmus továbbfejlesztése" érdekével indokolják.

Ugyanakkor bevezetnék az úgynevezett kivételes sürgős eljárást. A fő különbségek a Házszabályban jelenleg is szabályozott kivételes eljáráshoz képest a következők:

- elrendeléséhez nem négyötöd, hanem csupán kétharmad kellene,
- a költségvetés, illetve annak módosítása esetében is alkalmazható lenne,
- a módosítók benyújtására nyitva álló határidő három órára szűkíthető (a hatályos kivételes eljárás esetében ez 21 nap),
- a plenáris vitában ugyan nincs korlátozva a frakciónkénti felszólalók száma, de a frakciónkénti időkeret 15 perc.
Az indokolás szerint így "egyszerűbbé, átláthatóbbá válik a gyorsított ütemű törvényalkotás".
Feltehetően azért nem a jelenleg is szabályozott kivételes eljáráshoz nyúlnak hozzá, mert így - legalábbis formailag - nem vonnak el négyötödös jogkört, hanem "megőrizve bővítik" a kormánytöbbség mozgásterét.