Ugyanakkor információink szerint Palkovics azt már egyértelművé tette, hogy – Czunyiné Bertalan Judittal szemben – nem akar a jelenlegi keretek közt mozogni, mert változtatás nélkül nincs esély a jelenlegi konfliktusos helyzet pacifikálására. Így azon túl, hogy szeptemberig decentralizálják a Kliket, felülvizsgálják a tanárok előmeneteli rendszerét, és csökkentik a pedagógusokra háruló adminisztrációs terheket, várhatóan a közoktatás finanszírozása ügyében is lesz javaslata. Ez egyrészt a jelenleg súlytalan, az iskolaigazgatók, szülők, önkormányzatok részvételével működő intézményi tanácsok szerepének az erősítése lehet, illetve az iskolaigazgatók hatáskörének a szélesítése – tudtuk meg. Arra a kérdésünkre, hogy a tankötelezettség marad-e 16 év, vagy ismét 18 éves korig kell kötelezően iskolába járni, forrásaink nem tudtak határozott választ adni.
Az biztos: Orbán politikai döntésén múlik, hogy az oktatási rendszer miként alakul át. Palkovics László súlyát jelzi, hogy a miniszterelnök hozzá, egy államtitkársághoz delegálta a teljes közoktatás felügyeletét. Ellenben a 2012 decemberében, a rendkívül alacsony felsőoktatási keretszámok miatt kirobbant hallgatói tüntetések kormányzati kezelésekor Orbán Viktor nem összevont, hanem éppen hogy különválasztotta az oktatási részleget egy közoktatási és felsőoktatási államtitkárságra. A sokat támadott Hoffmann Rózsa államtitkár maradt a közoktatás irányítója, míg a felsőoktatási államtitkárnak Klinghammer Istvánt nevezték ki, aki akkor a kerekasztal-tárgyalásokat is levezényelte. Most azzal, hogy Palkovics László a főtárgyaló, a miniszterelnök távolabb tolta a kormánytól a konfliktuskezelést, másrészt – mivel a felsőoktatási államtitkár nem pártpolitikus – nem ég a Fideszre a mostani botrány. Legalábbis ezt remélik a kormányoldalon.
Palkovics tegnap részletezte azt is, miként képzelik el a problémák megvitatását. Első körben hat munkacsoportot hoznak létre. Megalakítják a tartalomfejlesztési, a fenntartói, a gyermek és tanulói életutak, a pedagógus szakmai stratégia, valamint a köznevelésirányítási munkacsoportot. Ezek közül kettőnek a Nemzeti Pedagógus Kar, háromnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), egynek pedig a Magyar Rektori Konferencia a „témavezetője".
A munkacsoportok vezetőitől kifejezetten azt kérte Palkovics László, hogy minél több szakértőt, közoktatási szervezetet vonjanak be a munkába. Arra a felvetésre, hogy különös módon a leginkább kifogásolt Klik működését éppen az Emmi vizsgálja felül, az államtitkár leszögezte: maguk is jelentősebb átalakítást tartanak szükségesnek. „Nem túl szerencsés szervezet" – fogalmazott Palkovics, aki szerint nem volt jó megoldás a jelenlegi 198 tankerület kialakítása, s decentralizációra van szükség. Mindez egyébként prioritásnak számít, hiszen az államtitkár elmondta azt is: 2016. szeptember 1-jéig „megoldandó feladatnak" sorolták be – egyebek mellett – a Klik működésének átalakítását, a Klik és az iskolák hatáskörének újraszabályozását, valamint a Klik és az önkormányzatok működtetési, fenntartói feladatainak rendezését. Palkovics László kitért arra is, hogy jövő januártól megoldandó feladatok közé került – például – a tankönyvek és a kerettanterv kérdése.
Az oktatási államtitkár a kerekasztal működéséről és döntéseinek súlyáról szólva azt mondta: reményei szerint a miniszter azt képviseli majd, amiben a kerekasztal résztvevői megállapodnak.
Hermanos reakció
Pilz Olivér, az oktatási tiltakozáshullámot elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának vezetője szerint csak akkor derül ki, lesz-e érdemi változás, ha a kerekasztalnál kialakított szakmacsoportok konkrét javaslatokat tesznek le az asztalra.
