galéria megtekintése

Egyetemek sorsával játszadozna Lázár egyetlen káderért

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 27. számában
jelent meg.


Ónody Molnár Dóra
Népszabadság

Riadalmat váltott ki a rektorok körében a Miniszterelnökséget vezető miniszter ötlete, amely szerint le kellene választani a nagy tudományegyetemekről az orvosi karokat. A tét óriási, de mindez Palkovics László  felsőoktatásért felelős államtitkárt egyelőre nem érdekli. Információnk szerint a hangzatos indoklás ellenére csak Hoffmann Rózsa egykori helyettesének, Dux Lászlónak keresnek új posztot.

Értesüléseink szerint egyetértésben vannak a tudományegyetemek rektorai, és Palkovicshoz fordulnak. Nyomatékosan fel akarják hívni a figyelmét arra a veszélyre, amely Lázár egyik korábbi nyilatkozatából adódik, a miniszter ugyanis önálló orvostudományi egyetemeket szeretne. „A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat, ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából" – mondta korábban Lázár a Magyar Hírlapnak.

Végzősök a Szegedi Tudományegyetemen. Összesen 1-3 milliárd forintnyi tandíjat veszíthetnek
Végzősök a Szegedi Tudományegyetemen. Összesen 1-3 milliárd forintnyi tandíjat veszíthetnek
Banczik Róbert / Népszabadság

A javaslat három nagy tudományegyetemet érint, ahol az intézményekbe integráltan működik az orvosi kar. Ez a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Közös nevezőjük, hogy a legnagyobb hallgatói létszámot vonzzák, 2-4 milliárdos költségvetéssel működnek és jelentős kutatás-fejlesztési potenciáljuk van, ráadásul a nemzetközi elismertségük miatt 1-3 milliárd forintnyi tandíjat szednek be külföldi hallgatóktól.

Úgy tudjuk, az érintett rektorok nyomatékosan szeretnék felhívni Palkovics figyelmét arra, hogy uniós forrásokból finanszírozott, folyamatban lévő nagyberuházások sorsa válhat bizonytalanná, ha megvalósulna Lázár ötlete. Még annak a veszélye is fenáll, hogy a felhasznált forrásokat az EU-nak vissza kell fizetni. Ez önmagában is több tízmilliárdos kockázatot jelenthetne.

 

Megbízható információink szerint az ötlet mögött a hangzatos indoklás ellenére inkább káderpolitika áll. A második Orbán-kormány alatt a diáktüntetésekig Hoffmann Rózsa volt a köz- és felsőoktatásért felelős államtitkár, helyettese pedig Dux László. Ez idő tájt a kormány gátlástalanul szívta ki a pénzt az ágazatból, amit Hoffmann nem tudott megállítani. Dux a rohamtempóban elfogadott új felsőoktatási törvény elfogadása után mondott le 2012 januárjában, megelőzve az egy évvel később kirobbanó tüntetéssorozatot, amelybe aztán Hoffmann is belebukott, elveszítette a felsőoktatásért felelős pozíciót, és „csak" a közoktatást hagyták meg a felelősségi körében.

Dux visszatért az egyetemi oktatói munkájába, elsősorban Szegedre, az orvosi karra, ahol tavaly tavasszal dékánválasztást tartottak. Dux is beadta pályázatát, a szenátus azonban nem választotta meg. Több forrásunk szerint most neki keresnek vezetői posztot, azaz rektori helyet az önálló orvosi karok létrehozásával.

Az érintett egyetemek egyöntetűen úgy vélik, hogy ha a kormány leválasztja az orvosi karokat, azzal óriási károkat okozna a magyar felsőoktatásnak. Az integrált működés nem csak gazdaságilag bizonyult ugyanis az elmúlt évek során hatékonynak, hanem a nemzetközi versenyben is épp emiatt van még egyáltalán a térképen Magyarország. Továbbá önállósodása esetén lényegében kinyírják a nagy vidéki egyetemi központok tudományos finanszírozását.

Márpedig a kormány elvileg azt határozta el, hogy 2020-ra a világ élvonalába jutnak a magyar egyetemek – azaz a világ legjobb 200 intézménye közé. Ehhez bizonyos mutatóknak kimagaslóknak kellene lenniük. Ezek közé tartozik, hogy hány minősített kutató van az adott egyetemen, mennyire aktívak az oktatók a nemzetközi publikálási mezőnyben. Ezeket a mutatókat leginkább az orvosi karok hozzák.

Ráadásul az integráció előnye az is, hogy a kutatás-fejlesztési források ma már interdiszciplinárisan oszlanak meg. Nincs már tisztán orvostudomány, mert annak része az egészségtudomány, a biofizika és számos más egymást keresztező, egymással együttműködő tudományág, amelyek közös fejlesztésekkel működnek igazán hatékonyan. Elég a nemzetközi rangsorokra pillantanunk: a különféle rangsorok első 200 intézménye között jellemzően nagy, integrált egyetemek vannak. Ha az orvosképző karok kiválnak, a három érintett felsőoktatási intézmény és a kivált karokból létrejövő új egyetemek a nemzetközi rangsorokban hátrább sorolódnak, jelentősen csökkentve ezzel a magyar felsőoktatás színvonalának nemzetközi megítélését.

Lázár egy tavalyelőtti interjúnk közben. Az indoklás hangzatos
Lázár egy tavalyelőtti interjú közben. Az indoklás hangzatos
Kurucz Árpád / Népszabadság

Minderről megkérdeztük Palkovicsot is. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban" című új felsőoktatási koncepciót széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés után a Felsőoktatási Kerekasztal és a kormány is elfogadta. A stratégia egyik eleme az intézményrendszer átalakítása, amelyre vonatkozó vizsgálatok, elemzések jelenleg is folynak, így a részletekről még nem áll módunkban tájékoztatást adni – hangzott a válasz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.