A dékán szerint az egyetemi végzettségű ápolók alkalmazása növelheti a kórházak bérköltségét, de ez a megoldás mindenképpen „olcsóbb" a szakorvos alkalmazásánál. A tervezett rendszer előnyeként említette Betlehem azt is, hogy a feladatbővítés (és az ezzel járó magasabb bérezés) nagyobb számban tarthatja itthon az ápolókat. A terv buktatója lehet, ha az orvostársadalom nem fogadja el a reformot. Nagy kérdés, hogy az orvosok képesek lesznek-e a mindennapi gyakorlatban társként kezelni az egyetemi végzettségű ápolókat. Ha a rendszer nem veszi igénybe a többlettudást és az ezzel járó jogosítványokat, akkor hiába indul be a képzés, csak az elvándorlás lesz erősebb – mondta.
Leállhat a gyógyítás
„Most elvben kizárólag csak orvos adhatna injekciót, vagy köthetne be például infúziót, miközben a gyakorlatban ezeket a feladatokat sok helyen ma is az ápolók végzik, úgymond a főorvos által jóváhagyott írásos felhatalmazással. De ez nem törvényes. Ezekben az esetekben, ha baj van, a felelősség kérdése meglehetősen tisztázatlan" – nyilatkozta lapunknak Kiss László, az 5.12. Szakszervezet vezetője, aki maga is ápolóként dolgozik. Hozzátette: az orvos és az ápoló közötti feladatmegosztás érzékeny helyzet. Az egészségügyet már nem lehetne üzemeltetni, ha a gyakorlatban nem működne most is egyfajta feladatleadás. Mint mondta: az ápoló önállóan nem adhatna C-vitamint vagy orrcseppet sem a betegnek, mert gyógyszert csak orvos rendelhet el. Minden náthás tünet enyhítéséhez orvosért kéne kiáltani. De biztosan leállna a gyógyítás, ha minden katéterezéshez, infúzióbekötéshez, lázlapbejegyzéshez elkérnék a doktori engedélyt. Hasonlóan visszás, hogy a háziorvosi körzetekben az ismétlő recepteket az ápolók írják föl, adják ki a betegeknek. Kiss László elmondta azt is, hogy az ápolói feladatlista bővítéséről szóló javaslatok évek óta ott vannak az egészségpolitika „fiókjaiban".
Több tízezer érintett
Kérdésünkre, potenciálisan hány embert érinthet a kezdeményezés, Kiss László azt válaszolta: a rendszerben ma is dolgozó 43 ezer ápolóból mintegy 400-500 olyan van, akinek érdemes a tervezett egyetemi képzésre jelentkeznie. Tapasztalatai szerint az ágy mellett dolgozó ápolók között már most is nagy a túlkínálat a diplomásokból. Hozzátette: a főiskolai képzés az ápolóknak egyébként is drága, egy félévért most 270-350 ezer forintot kell kifizetniük.
|
Fotó: Balázs Attila / MTI |
Megkérdeztünk egy orvost is, mit szól a tervezethez. Selmeczi Kamill háziorvos azt mondta, saját praxisában orvosi feladatot semmiképpen sem adna át ápolónak. Szerinte nagyon szűk az a feladatlista, amely nem orvosi egyetemet végzett szakembernek átadható. Mint említette, ilyen a betegklubok szervezése, az életmód-tanácsadás, a népegészségügyi szűrések szervezése.
Mindenesetre – lapunk értesülése szerint – az ápolói kompetencia rendezésétől a kormányzat nem zárkózik el. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár felvetésünkre úgy reagált: az újonnan megalakuló szakmai kollégiumoktól vár erre mihamarabb javaslatot.
Ahol már bejött a „bővítés"
Tótth Árpád orvos csaknem két éve dolgozik Norvégiában rendszerelemző tanácsadóként. Lapunk érdeklődésére elmondta: a skandináv országban is folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel „kiválthatók" az orvosok és csökkenthetők a várakozási idők. 2012–2013-ban a norvég egészségügyi tárca átfogó felmérést készített a témáról. Ebből kiderült: a radiológia területén elsősorban a radiológusok terhelésének kiváltása folyamatosan napirenden van, vannak olyan kezdeményezések, hogy a már most önállóan dolgozó radiográfusok ne csak hagyományos röntgenképeket elemezzenek, hanem a CT- és MR-vizsgálatokat is. A patológia területén a szövettani minták véleményezésénél jól képzett előszűrő, véleményező szakasszisztensek is dolgoznak. Általában tapasztalt nővérek, asszisztensek teljességgel leveszik az orvosok válláról az egyes vizsgálatok megszervezésének terhét, az orvosok által előírt vizsgálatok, kezelések időpontját egyeztetik a beteggel és az ellátó osztályokkal, szakrendelésekkel. Azok így megfelelő sorrendben történnek, és könnyen kezelhető bármilyen ok miatti változás. Norvégiában ilyen nevesített koordináló szakemberek alkalmazása a daganatos betegek ellátásában már előírt, kötelező feltétel – mondta Tótth Árpád.