Egyrészt az NKOH nem akarja a nyilvánosság orrára kötni, hogy a közeljövőben – az országgyűlési választások előtt – mennyi közpénzt fog elkölteni kommunikációra. Viszont a pályázati feltételek összeállításakor az összeg rubrikát nem lehet üresen hagyni, ezért beírták az egy forintot. Másrészt a kiírással a kormány nem köti meg a saját kezét, akár a jelenleg még érvényben lévő 25 milliárdos keretet is túllépheti. Márpedig a majdani győztesekkel megkötendő, egy évre szóló szerződés kétszer is meghosszabbítható. Tehát a kampányokat szervező cégeket a 2018-as választásokig, de akár 2019 végéig bebetonozhatják.
Azt, hogy mennyi pénzt költöttek el, csak a legvégén tudhatjuk meg.
 |
| falseFöldi Imre / Népszabadság |
A hivatalos indoklás szerint azért nem tudták pontosan megállapítani az összeget, mert „a konkrét munkákra vonatkozó egyedi szerződések műszaki tartalma előre nem meghatározható”. Ez azért furcsa, mert az Nkoh a tavalyi pályázat kiírásakor még meg tudta becsülni, hogy mi mennyibe kerül. A sajtó az előző évek gyakorlatával összevetve meg is írta, hogy a 25 milliárd forintos keret minden idők legnagyobb kommunikációs közbeszerzése.
Azért is sok bírálat érte a kormányt a kampányokra költött milliárdok miatt, mert a Fidesz ellenzékben még élesen bírálta a Gyurcsány–Bajnai-kabinetet, amiért olyan sokat költött kommunikációra. 2009-ben a pártfinanszírozási törvényről szóló parlamenti vitában azt szorgalmazták, hogy a választások előtt hallgattassák el az állami intézményeket, sikerpropagandával ne segítsék az aktuálisan hatalmon lévő pártot. Ám erről a tervéről a Fidesz lemondott: a 2013-ban kidolgozott új törvénybe ez az ötlet be sem került.
 |
| falseFacebook |
Azt, hogy rengeteg pénzt költenek el a jövőben is, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy keretszerződés aláírása után az Nkoh alá besorolt 1100 szervezet, állami cég legalább 250-300 részmegállapodást fog kötni a nyertesekkel, és ezek értéke egyenként meghaladja az ötmillió forintot. A rendszer lényege ugyanis, hogy a mostani pályázaton kiválasztják azt a három céget, amelyek a szerződéses időszak végéig egymással versenyeznek a kormány, az állami vállalatok és intézmények megbízásaiért.
Nem az egy forint az egyetlen furcsa eleme a tendernek. Több piaci forrás is megjegyezte a Népszabadságnak, hogy a megszabott feltételek alapján úgy fest: eleve „valakikre” írták ki a pályázatot. A felhívás a múlt csütörtökön jelent meg, de a pályázatokat szeptember 12-én már le is kell adni. Tehát 11 munkanap alatt kell elkészíteni három mintafeladatot, kitölteni az ártáblázatokat, beszerezni tucatnyi igazolást. A többi között olyan minőségbiztosítási tanúsítványt, amelynek kiváltása egymillió forintba kerül. „Ilyen kiadásokra csak olyasvalaki vállalkozik, aki biztos a győzelmében” – mondta lapunknak az egyik médiaügynökség vezetője, akiben fel sem vetődött, hogy induljon a pályázaton.
Ráadásul csak az a pályázó jöhet szóba, aki az elmúlt három évben legalább nyolc területen dolgozott már a kormánynak. Elvárják olyan szakemberek – szövegírók, tervezők – bevonását is, akik vettek már részt „a lakosság egészét érintő társadalmi témával kapcsolatos esemény kommunikációjában”. Vagyis csak azok a cégek jöhetnek számításba, amelyek már jelenleg is dolgoznak a kabinetnek.
Kizárólagos alapon
Mint azt lapunk tavasszal kiszámolta, a legtöbb állami megrendelést két társaság kapta az utóbbi években: a Hamu és Gyémánt-, illetve a Young & Partners-csoport. Az előbbi tulajdonosai Rogán Antallal és Habony Árpáddal, az utóbbi vezetője Szijjártó Péterrel és Seszták Miklóssal ápolnak jó viszonyt. Teljesíthetik a feltételeket a 2010 és 2014 közötti időszak nyertesei is, de azokat a miniszterelnökkel szembefordult Simicska Lajos érdekköréhez sorolják, így az ő győzelmük az új rendszerben kizárt.
