Raffay: be kellett volna szállnunk a szerbek elleni háborúba

Elképesztő és elmulasztott lehetőségekről beszélt Raffay Ernő volt honvédelmi minisztériumi államtitkár egy trianoni revíziót favorizáló portálnak adott interjújában. A Kalasnyikov-ügy egykori "szereplője" azt hangoztatja, meglett volna a lehetőségünk arra, hogy a Délvidék visszaszerzésének reményében Horvátország oldalán beszálljunk a délszláv háborúba - a szerbek ellen.

A történelmi folyamat, amely '89-ben kezdődött és a 2000-es évek elejéig tartott, legalább fél tucat olyan komoly történelmi lehetőséget eredményezett (a trianoni békediktátum korrigálására), amikor akármelyik magyar kormány - tehát az Antall-, a Horn-, vagy az Orbán-kormány - valamelyike, akár a diplomácia, akár a fegyverek erejével beavatkozhatott volna - állítja Raffay Ernő, aki az Antall-kormány honvédelmi minisztériumában  államtitkár volt. Raffay, a rendszerváltás ismert politikai botrányhőse napjainkban a Jobbik történelmi háttérterületein mutatkozik. Minapi interjújában, melyet a Jobbik hivatalos orgánuma, a Barikád is közöl, abból indul ki, hogy a kilencvenes években még volt (önálló) magyar hadsereg. Lett volna tehát mire építeni.

- Határozottan állítom - szögezi le a "történész" -, hogy horvát szövetségben visszaszerezhettük volna a szerbek által elvett területeinket. A Horn-kormány 1994-1998 közötti időszaka nem elhanyagolható, hiszen a történelmi Horvátország felszabadítására elindították 1995-ben az Oluja (Vihar) fedőnevű hadműveletet. Horvát részről már 1990-ben felvetődött egy szövetség létrehozásának gondolata Magyarországgal. Óriási jelentőségű lett volna a két ország szövetsége, ezért az akkori magyar kormány felelőssége igen komolyan felvetődik.

Arra a kérdésre, hogy államtikárként volt-e valami köze a horvátok fölfegyverzését segítő Kalasnyikov-ügyhöz, Raffay azt felelte: - Utólag már elmondhatom, hogy az úgynevezett Kalasnyikov-ügy egyik szereplője voltam. 1990-ben Horvátországot jó minőségű fegyverekkel és sok millió lőszerrel láttuk el, így támogattuk a horvát szabadságharcot Nagy-Szerbia ellen.

A szerb-magyar határra, hat pontra elektronikai felderítő alakulatokat tett ki a honvéd vezérkar, illetve bizonyos alakulatok szóba kerültek arra az estre, ha valami történik - avat be bennünket a Kalasnyikov-ügy további részleteibe Raffay. - Annak idején beszéltem néhány vezető tábornokkal - akiknek neve maradjon egyelőre a legnagyobb titokban -, hogy mi lenne, ha Magyarország kezdeményezne egy ilyen beavatkozást. A katonai vezetők támogatták a felvetést. (kiemelés: RL) Antall József nekem is, másoknak is többször mondta, valamint kormányülésen is legalább egyszer elhangzott: várjuk meg, amíg Magyarország gazdaságilag megerősödik, és azt is, hogy - ez volt Antall álláspontja, de a helyzet akkor ezt is mutatta - a szomszédos országok meggyengülnek, akkor lehet majd valamit „csinálni". Tudomásom szerint ennél nem ment tovább a miniszterelnök.

Raffay arra is kitér, hogy 1992-ben találkozott Vladimir Meciarral, s jól tudta, hogy akkor még nincs szlovák haderő. A szlovák miniszterelnök köszönés helyett azzal fogadta (Raffayt): „Nem félünk ám maguktól!" A trianoni revízió korabeli őrangyala úgy tett, mintha nem értette volna a megjegyzését, de a táskájában ott lapult a csehszlovák hadsereg diszlokációjáról szóló térkép. Ebből tudta, még nem alakult meg az önálló szlovák hadsereg.

Amit Raffay kárpátaljai élményeiről mesél, erősen megkérdőjelezhető. "Leonyid Kucsma ukrán elnök egy ismerősömmel informálisan azt közölte: ha kell Kárpátalja, hát vigyétek."

Raffay minderre annyit jegyez meg: ezeket a lehetőségeket egyetlenegy magyar kormány sem használta ki. További - a XIX. századi zsidó bankok alapítását, a szabadkőművesség és a liberalizmus összefüggéseit taglaló - megállapításainak ismertetésétől eltekinthetünk. Épp csak azt a kérdést tesszük föl: mi lett volna abból, ha Magyarország belekezdett volna a Raffay által említett elmulasztott lehetőség kiaknázásába? S vajon kik lehettek azok a katonai vezetők, akik támogatták ezt a "felvetést"?

 

A délszláv polgárháború oldalszelében. Véletlen bombatámadás következményei Barcson, a temetőben...
A délszláv polgárháború oldalszelében. Véletlen bombatámadás következményei Barcson, a temetőben...
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.