Az biztos, hogy Puskás Krisztina tudja. A szegedi nő a szülői mozgalom ötletgazdája: februárban, az első nagy budapesti tanártüntetést látva arra gondolt, az elégedetlen szülőknek is ki kellene venniük a részüket a tiltakozásból. Később az ő kezdeményezése nyomán ebből lett a Nem leszek suliban akció február 29-én, amikor körülbelül 50 ezer gyereket tartottak otthon szüleik, így tiltakozva az oktatáspolitika ellen. Ennek az akciónak a megszervezésére jött létre a Szülői összefogás, amely azóta is működik.
„A szülők is félnek, főleg kisebb településeken nem merik kockáztatni az állásukat a nyilvános állásfoglalással”
– magyarázta Eszes Mercédesz, a szervezet egyik szóvivője, miért nem tudják pontosan megmondani, mennyi támogatójuk van. A kétgyerekes budapesti édesanya hosszan sorolta a különféle problémákat, amelyeket gyerekei iskolájában tapasztalt és más szülőktől hallott. Azt mondja, azon még túl tudna lépni, hogy leszakad a tornaterem ajtaja, vagy hogy ő hordja a fénymásolópapírt az iskolába, de a hullafáradt, agyonterhelt gyerekeit nem tudja könnyű szívvel nézni.
„Nem zavarna, ha be kellene vinni néha öt doboz krétát az iskolába” – mondta Krasznai is, akit szintén az dühít a leginkább, hogy szerinte alapvetően „tragikusan működik” az oktatási rendszer, ami miatt a gyerekek nem szereznek megfelelő tudást. „Nem érdekel engem, hogy ezt most egy Fidesz-kormány csinálta, vagy más. Csak az, hogy működjön az oktatás” – állította Krasznai. Hozzátette: náluk is egyre több „fideszes” szülő tűnik fel. Ennek ellenére borúlátó.
„Fogadok Palkovics Lászlóval, hogy rá fog omlani az egész, mint az elődeire!”
– válaszolta arra a kérdésünkre, hogy az állami fenntartás új koncepciója lehet-e működőképes. Szerinte alapvető változtatásokra lenne szükség, „nulláról kellene kezdeni az egészet”.
Ezért nem meglepő módon a tanárokhoz hasonlóan a szülői szervezet is folytatja a tiltakozást. A Tanítanékhoz hasonlóan „erőszakmentesen radikalizálódnak”, keresik a megfelelő harcmodort a kormány ellen. Ez jelentheti akár a szülősztrájk felélesztését is. Igaz, egyelőre csak arról döntöttek, szeptemberben folytatják. Mert mint mondják: „Itt a türelmünk vége!”
Új időszámítás az iskolákban
– Elfogadta a parlament az oktatási törvénycsomagot: szeptembertől megszűnik a vegyes rendszer, az iskolák fenntartása és működtetése is állami kézbe kerül, az önkormányzatoktól elveszik az iskolákat.
– Az állami fenntartó szerepét a központi Klik helyett 59 önálló költségvetéssel rendelkező tankerületi központ veszi át. Tankerületi tanácsok is létrejönnek, ahol Palkovics László államtitkár szerint a helyi közösség szólhat bele iskolái sorsába.
– Valamelyest nő az iskolaigazgatók autonómiája: ismét beleszólhatnak a tanárok bérezésébe, és gazdálkodási és munkáltatói jogosítványaik is bővülnek.
– A szakképzésről szóló és a felsőoktatási törvényen is módosítottak. Immár középszinten is tehetnek a diákok szakmai érettségi vizsgát, és a szakképzési centrumok jogkörei is bővülnek. A felsőoktatásban a kancellári rendszer és a konzisztóriumok szabályait finomhangolták.
