– Most már nemcsak a sajtó, a fél falu is Bélát keresi! Minket is hajt a kíváncsiság, miként lett ekkora ember a mi Bélánk – mondja a ház előtt kerékpárját toló Balogh Károly.
– Rendes, udvarias ember a Béla, amikor segítségre volt szükségem, rögtön ugrott – összegzi tapasztalatait a közvetlen szomszédban élő asszony, de gyorsan hozzáfűzi: – Azon mondjuk meglepődtem, hogy vezérigazgató lett, mert szegény, kétkezi munkásnak ismertem meg.
A nagy változás nem csak a szomszédoknak szúrt szemet.
– A múltkor öltönyben és egy Audi A6-osban látták a Bélát a zöldségesnél. Még egy laptoptáska is volt nála – mondja egy helybeli. Bár a zöldséges azt állítja, ő nem ismer semmiféle audis Bélát, azt többen is megemlítik: az utóbbi néhány hétben valóban nagy autóval látták a férfit. Egy kopasz fiatalember – aki épp az árokparti akácost irtja – a férfi régi barátjának mondja magát, és fűrészelés közben megerősíti: az utóbbi néhány hétben bejöhetett haverjának „valami nagy üzlet”, mert most vette a kocsit, elegáns ruhában kezdett járni, meg két céget is alapított. A fiatalember aztán hosszas vívódás után lerakja a fűrészt, s úgy mondja:
– Nem kell nekem védenem a Bélát, de azért néhány dolgot mégiscsak elmondanék.
Mint meséli, a fővárosból, tudomása szerint Kispestről költözött a faluba Béla, úgy 10-15 évvel ezelőtt. Valóban volt börtönben, erősíti meg: „Gyilkossági kísérletről írt a sajtó, pedig csak egy kocsmai verekedésről, szurkálásról volt szó. Nem akart ő senkit sem megölni, de ha feldühítették, akkor megindult. Mivel nagy, erős ember, hát, hogyan mondjam, erősen ütőképes." A barát szerint Béla a büntetést leöltötte, azóta pedig nem volt más ügye.
– Ha megkereste is valaki, hogy itt vagy ott alá kéne írni néhány papírt pár millióért, hát én megértem, hogy belement. Kellett a pénz neki, hát vállalta. De szerintem csőbe húzták, mert azért nem akkora spíler ő, hogy ekkora ügybe keveredjen – von mérleget a fűrészére támaszkodó férfi.
Az utóbbi gondolat kapcsán a faluban többen is jelzik: Béla „feltörése” felveti azt a kérdést is, vajon „ki és miként találta meg éppen őt” a más körökben forgó Quaestor-vezetők közül.
– Én is erősen meglepődtem azon, hogy Béla ilyen pénzügyi körökben bukkant fel – mondja a település korábbi polgármestere, Kun Szilárd, akivel a futballpálya közelében futunk össze. – Sok minden más mellett már csak azért is megdöbbentem: tavaly, amikor a sportcsarnoknál közmunkásként alkalmaztuk a Bélát, azt újságolta, hogy OKJ-s tanfolyamra megy, háztartásigép-szerelőnek tanul.
Sikerült megtalálnunk a „vezérigazgató” sógorát, aki röviden, de annál nagyobb hangon mondja el véleményét:
– Fél éve nem ismerem már ezt az embert! Azóta nincs a világon a számomra, hogy egyszer húszezer, másszor harmincezer forinttal vert át, pedig tudta, három családnak kell enni adnom. Tolvaj, csaló börtöntöltelék az!
|
Korponai Tamás / Népszabadság |
Bár a faluban megszólítottak közül sokan vannak rossz véleménnyel Orgován Béláról, a boltokban, a hivatalban, a pizzériában azt mondják: amikor dolguk akadt vele, „normális, korrekt, rendes” ember benyomását keltette. Többen dolgos embernek írták le: ahogy sok más tápiósági, úgy ő is sokszor ment Pestre dolgozni, jobbára építkezéseken „melózott”, és az utóbbi években biztosan nem kért segélyt.
Halasi Anita, a település független polgármestere megkeresésünkre nem nyilatkozik a férfiról, de azt – utalva a tavalyi sajátos rekordjukra, a tizenhárom polgármesterjelöltre – megjegyzi: a helyiek nem nagyon örülnek annak, hogy megint csak botrányos ügyek miatt forog a község neve a sajtóban.
A polgármesteren és sok helybelin kívül más is várja már, hogy előkerüljön Orgován Béla. Szerda késő délután a férfi háza előtt nagy fehér furgon áll meg, s a volán mögül egy testes, kopasz férfi kiabál ki:
– Itthon van a Béla? Rá vártok?
– Igen.
– Nektek is tartozik? Pénzért jöttetek?
– Mi interjúért.
– Nekem sokkal tartozik. Most, hogy bejött neki a Quaestor-buli, tuti nagyot húzott, biztos meg tudja adni.
A férfi beletapos a gázba, de máris újabb alak bukkan fel a ház előtt: a sógor csenget és dörömböl az ablakon. Mivel senki nem nyit ajtót, feladja, és csalódottan indul odébb:
– Azt hittem, már itthon van a Béla, és végre megadja a tartozását.
Közben kerékpáros férfi áll meg a kerítésnél.
– Maga is pénzért jött? – kérdi a sógor.
– Azért hát! A Béla hívott, hogy fel kell ásnom napszámba a kertjét.