– Így legalább van egy olyan uniós ország, amely komoly kereskedelmi kapcsolat Moszkva számára, és geopolitikailag is fontos a nukleáris erőműfejlesztés miatt – szól a logika. A fideszes külpolitikai szakértő fontosnak nevezte, hogy a paksi atomerőmű bővítése azon a (szerinte kedvező) áron valósuljon meg, amelyet tavaly januárban kialkudtak. Ám erre nincs garancia, folytatta, mivel az oroszoknak egyre kevesebb a pénzük.
Orbán Viktor mozgástere valóban nem lehet túl széles. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a Merkel-látogatás után arra, fennáll-e a veszély, hogy Putyin megpróbálja megosztani Európát, azt felelte, neki „magyar fejjel” kell gondolkodni. Arra viszont, hogy továbbra is úgy véli-e, a Nyugat lábon lőtte magát az Oroszország elleni szankciókkal, már azt válaszolta: „Megígértem miniszterelnök kollégáimnak az Európai Unióban, hogy mindegy, mit gondolok erről, nem fogom többé kimondani”.
Orbán korábban azt mondta, hogy 2015-ben lejár a hosszú távú gázszállítási szerződés, így „ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom”. – A megállapodás február 17-i létrejötte attól függ, hogy Putyin milyen elváráslistával érkezik – mondták most lapunknak.
Az EU-szankciók enyhítését bizonyosan szorgalmazni fogja a vendég. Orbán sokáig ellenezte a szankciókat, ám az utóbbi hónapokban már azt hangoztatta, hogy az egységes fellépés érték, és az európai egység fenntartása segíti az ukrajnai konfliktus megoldását, ezért Magyarország alárendeli saját érdekeit a közös európai álláspontnak. Kérdéses, nem tartott-e ki Orbán túl sokáig oroszbarát álláspontja mellett. A bizalomvesztés már nem veszély, hanem több fronton is érzékelhető tény.
|
Orbánnal tavaly a novo-ogarjevói orosz elnöki rezidencián
Yuri Kochetkov / Reuters |
Az amerikai–orosz viszony hidegháborúsra válásával Washingtonban egyre keresetlenebb szavakat használnak Orbán és politikája jellemzésére. A külügyi tárca több vezetője személyesen is hűtlen, hálátlan, ráadásul diktatórikus hajlamú politikusnak tartja a magyar kormányfőt. Forrásaink szerint Magyarországot a NATO és az EU szempontjából is kockázati tényezőnek tekintik. Ebből szervezeti intézkedések is fakadnak: hazánk már nem feltétlenül jut hozzá minden, a kollektív nyugati biztonságot érintő információhoz, dokumentumhoz.
Mindez egy olyan pillanatban, amikor egyes nyugati politikusok már egy balti ország elleni orosz agressziótól tartanak. Megjegyzendő: a Putyin érkezése előtti napon lépnek életbe az EU újabb szankciói. Ezek elhalasztását még a minszki tűzszüneti megállapodás nyomán sem látták indokoltnak a csütörtöki uniós csúcsértekezlet résztvevői – köztük, amennyire tudni lehet, Orbán sem.
Az elnök jön, de a tüntetők is
Az előzetes tervekkel ellentétben nem két, hanem csak egy nagyobb demonstrációval fogadják az orosz elnököt a Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor, illetve politikájuk ellen tüntető civilek. Eredetileg azt tervezték, hogy a Humán Platform hétfőn este, a Százezren az internetadó ellen Facebook-csoport pedig a keddi villámlátogatás napján tiltakozik. Végül azonban – elsősorban azért, hogy ne osszák meg a demonstrálókat – összehangolták a megmozdulásokat.
A megegyezés szerint a keddi tüntetés elmarad, csak a „netadósok” által is támogatott, hétfő délután hat órakor induló, Putyin: nyet! – Európa: igen! címmel szervezett tiltakozómenetet tartják meg. Szimbolikus útvonalat választottak: a Keletitől a Nyugati pályaudvarig vonulnak. „Az Orbán-kormány politikája egyre inkább közeledik Putyinéhoz, és az egész ország egyre távolabb kerül Európától. Orbán Viktor – a putyinizmus éltanulója – egy keletre tartó kényszerpályát akar ránk erőltetni, többek között a mindannyiunkat, sőt a gyermekeinket is feleslegesen eladósító paksi beruházással. Mondjuk ki együtt: nem kérünk a putyinista illiberális demokráciából!” – olvasható a hétfői menet „beharangozójában” a Facebookon. A szervezők később azzal árnyalták a képet: „Nyilvánvalóan az unióval is vannak problémák, erősebb és demokratikusabb Európára lenne szükség, amely a déli és keleti államokat és polgáraikat nem perifériaként, hanem valóban egyenrangú társként kezeli. De a jelenlegi EU százszor jobb szövetségese Magyarországnak, mint Putyin diktatúrája.”
|
A Humán Platform plakátjai a Fidesz józsefvárosi irodáján
Hárs Katalin / Népszabadság |
A Humán Platform szombaton egy tiltakozó akció keretében 10 Fidesz-irodára ragasztott ki plakátokat, hogy segítsen a kormánypárt „külügyi kommunikációjának" a magyarázatában. „A látogatása előtt három nappal arra hívjuk fel figyelmet, az elmúlt években az Orbán-kormány politikája egyre inkább közeledik Putyinéhoz, és így az egész ország egyre távolabb kerül Európától. Orbán a belpolitikában egyre több olyan intézkedést valósít meg, amely országunkat nem egy demokráciához, hanem a putyini autoriter rendszerhez teszi hasonlatossá, míg külpolitikánk az ukrajnai válság közepén fűződik egyre szorosabbra Oroszországéval. A magyar nép nem erre szavazott! ezért hívunk mindenkit február 16-án 18 órára a Keleti Pályaudvarhoz tüntetni, hogy kimondjuk Putyin: nyet! Európa: igen!" – hangzik a közlemény.
|
Felelet, választás
Hárs Katalin / Népszabadság |
Az orosz elnök látogatására időzítve Elpaksolt ország címmel szervez fórumot az ősszel indult tüntetéssorozat során létrejött Most Mi közösség. A fórumon – amelyet szombat kora délután, két órakor tartanak a fővárosi Gödör Klubban – a résztvevők arra tesznek kísérletet, hogy szakértők bevonásával feltárják, mit jelent az Orbán–Putyin-paktum következményeként megvalósuló Paks 2. Magyarországnak.
A beszélgetést Veiszer Alinda riporter vezeti, a meghívottak között van Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója, Holoda Attila volt helyettes energetikai államtitkár, energiaipari szakértő és Illés Zoltán korábbi környezetügyi államtitkár.
