Ennek az lett az eredménye, hogy a mértékadó magyarországi orgánumok vagy letiltották a kommentelési lehetőségeket, vagy csak előmoderálás után jelenhettek meg a hozzászólások.
A kommentek kategóriáiról Weil Zoltán kifejtette: egyrészt oroszbarát propagandaszövegek voltak, amelyekben nyíltan, vagy burkoltan Oroszország külpolitikai üzenetei köszöntek vissza a hozzászólásokban: az Európai Unió gyengeségéről, jövőtlenségéről elmélkedtek, a migrációs válság gyűlölethullámait lovagolták meg, amit szerintük a hanyatló Nyugat maga okozott elő, s az erő kultuszának mindenhatóságát sugallták.
Weil szerint a kommentek másik része magyar kormányzati propagandaszövegek voltak. A vizsgált időszakban az volt a jellemző, hogy már nem annyira az Orbán-kormány sikereit, hanem az ellenzék – mint politikai váltótárs – alkalmatlanságát hangsúlyozták, többnyire alpári, becsmérlő stílusban. A hozzászólások a veszélyhelyzet fenntartását biztosították, a migránsválságról és egyéb apokaliptikus kilátásokról szóltak, amelyekben a kormány megvédi az embereket, az ellenzék pedig külföldi zsoldban állva elárulja őket. Ezekben a hozzászólásokban kivétel nélkül tetten érhető, hogy a kormány aktuális politikai üzenetét hordozzák egy-egy ellenzékre károsnak tartott ügyről, vélekedésről. Ezeket a toposzokat ismétlik folyamatosan érvek helyett, lényegében a témától függetlenül.
Elmondta: harmadrészt jelen voltak a "kőkemény trollok", akik a szélsőjobboldal fésületlen stílusában, az „egyik kutya, másik eb" logikája mentén "offolják" a topikokat, azaz goromba, illetlen megnyilvánulásokkal illetik a többi hozzászólót, és minden helyzet megoldására a radikális szélsőjobboldal válaszát adják, követelik. Hozzászólásaik rasszisták, homofóbok, gyűlölködőek, amelyekben saját magukat és a magyar népet áldozatként mutatják be.
Az Egri Újságíró Egylet a témáról Egerben konferenciát is szervezett a Moderal.hu projekt záróeseményeként, amelyen arról értekeztek a résztvevők, hogy miért elviselhetetlen olvasmány Magyarországon a cikkek alatti komment szekció. A részvevők között volt többek között Tamás Ervin, a Népszabadság volt főszerkesztő-helyettese, Kácsor Zsolt, a Népszabadság munkatársa, Csarnó Ákos és Komlósi Csaba az Egri Ügyektől, valamint Porcsin Zsolt, a Heves Megyei Hírlap szerkesztője.
A meghívott vendégek és felkért előadók elsősorban a Freedom House jelentése alapján, a „részben szabad" magyarországi sajtóviszonyokat elemezték oly módon, hogy a fókuszba a sajtószabadság egyik újszerű eszköze, a közvetlen párbeszédes „olvasói levél", a komment került, illetve a bíróság, a közvélemény és a médium viszonya a kommentekhez.
Különös aktualitást adott a beszélgetésnek, hogy a konferenciával csaknem egyidőben látott napvilágot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése, amely kimondta, hogy a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor az Index kiadóját és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét felelőssé tették a cikkeik alatt megjelent kommentekért. Ez az ítélet teljesen megváltoztathatja a tartalomszolgáltatók hozzáállását a kommentelés kezeléséhez.
|
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Érdekes észrevételt tett több hozzászóló azzal kapcsolatban, hogy az így kialakult helyzetben milyen hozzászólásokat kellett rekommentelnie a Moderal.hu projekt résztvevőinek. Hamar világossá vált a hozzászólók szerint, hogy a Moderal.hu eredeti elképzelései nem tarthatók, mert alig akad releváns komment, ami érdemleges tartalommal bír és amit érdemes lenne rekommentelni.
Porcsin Zsolt előadásában kifejtette: Szlovákiában, ahol szerinte sokkal magasabb színtű a sajtó munkája és a politikai vitakultúra, a szeriőz lapoknál postai levélben kell jelentkezni ahhoz, hogy valakit regisztrálhassanak kommentelőnek. Ennek megfelelően igazán minőségi és élvezetes viták alakulhatnak ki, amelyek nem taszítják, hanem vonzzák a cikkek olvasóit.
Csarnó Ákos a helyi médiumok fontosságáról beszélt. Kifejtette: érdekes módon a gyűlöletbeszéd helyi lapokban egyáltalán nem nyert teret oly mértékben, mint az országos orgánumokban. Ennek az is lehet az oka, hogy azok, akik nem értenek egyet a világ dolgaiban, azért még egymás szomszédjai maradnak, naponta találkoznak az utcán, gyerekeik egy iskolába járnak, a helyi lapok moderálási terhe jóval kisebbnek látszik, mert néhány szélsőséges megnyilvánulástól eltekintve helyben a helyzet még elviselhetőnek mondható.
A résztvevők és a hozzászólók abban egyetértettek, hogy a közösségi média nem csak a szabadságszerető emberek véleménycseréjének, lehet a terepe, hanem a különböző propagandagépezetek (kormányok, ideológiák, termékreklámok stb.) eszközévé is válhat.
Elhangzott, hogy a 14 év alatti gyerekek több mint 87 százaléka hitelesnek fogadja el a világhálón talált állításokat, ha azok megfelelő környezetben vannak tálalva, és ez az arány felnőtt lakosság tekintetében sem csökken jelentősen. Az internet a bennfentesség érzését kelti és hamar találhat bárki megerősítést a legvadabb elképzelésinek alátámasztására is. Az így megerősített elgondolásait később már egyre kevesebb gátlással képviseli hozzászólásaiban, ráadásul egy csoport tagjaként. Ez a mechanizmus vezethet oda, hogy például az "ordas eszmékkel" szembeni védekezőképesség látványosan gyengült, hiszen az ingerküszöb jelentősen emelkedett az elmúlt években. Ráadásul az internet csoportképző platform is lett, így az elszigeteltségben élő jelentéktelen számú, ám eltökélt, torz gondolkodású emberek maguk és a külső szemlélő számára is erős csoport benyomását képesek kelteni.
Ehhez használják a kommenteket, mint csupán emberi erőforrást igénylő platformot. Így képesek új híveket szerezni, illetve elbizonytalanítani az egy-egy témában nem túl járatos olvasókat.
A zárókonferencián hozzászóló újságírók megfogalmazták azt a nem várt eredményt, hogy a kommentszekciókat lényegében fogva tartja egy jól körülhatárolható kör. Ők azok, akik meghatározzák a diskurzust, tematizálják, vagy offolják a kommentfolyamot. Mélyebb kutatással talán igazolható lenne az a sejtés is, hogy "kesztyűbáb-userek" (egyetlen emberhez tartozó kamu profilok) sokasága tevékenykedik a posztok alatt.
Lényegében mindegy is a motiváció, hogy fizetett, megszállott, vagy éppen a napi rutinból kitörni akaró kommentelők-e a "fogvatartók". A projekt során világossá vált, hogy a "börtönőrök" léteznek, és a befolyásuk meghatározó. Ők felelnek a cikkek alatti gyűlöletbeszédért, a hamis információk futótűzszerű elterjesztéséért. De még ennél is nagyobb kárt okoznak azzal, hogy elriasztják a valódi gondolatcserére érkezőket.
Sok portál (péleául a 444.hu) a projekt időtartama alatt vezette be, hogy az olvasók már csak külön klikkelés után szembesülnek a kommentekkel, mert néha már a cikk olvasását is gátolta, hogy rögtön utána szellemi diszkomfort érzést keltő szövegek következtek. Az Index.hu a projekt alatt megszüntette a kommentelési lehetőséget.
Mi lehet a megoldás? Bár a Moderal.hu projektnek nem volt része, a záró konferencia résztvevői a helyzet megoldásán is gondolkodtak. Nyilvánvaló, hogy a szeriőz lapok nem engedhetik meg, hogy ellenőrizetlen, szerkesztetlen hozzászólások megjelenjenek. Az olvasói levelek minden komoly lapban csak szerkesztői munka után kerülhettek a publikum elé. Ennek megfelelően a résztvevők egyetértettek abban, hogy a magukra és színvonalukra adó médiumoknak csak olvasószerkesztő bevonásával (moderátor) szabad üzemeltetniük kommentszekciót.
A hamis profilok kiszűrésére minden, hozzászólást engedélyező médiumnak olyan hitelesítési eljárást kellene alkalmaznia, amely képes megakadályozni a kesztyűbáb-profilokat, illetve a kommentelők valódi azonosságát is ellenőrizni képes. A tapasztalatok szerint, ahol ezeket a kívánalmakat figyelembe veszik, a diskurzus normális mederbe terelődik.
