Az embargó feloldásával Magyarország ismét szállíthatna mezőgazdasági termékeket – gyümölcsöt, zöldséget, húst – a több mint 140 milliós orosz piacra.
Az orosz duma külügyi bizottságának elnöke, Alekszej Puskov már nyáron nyilatkozott arról, hogy Magyarország, Görögország és Ciprus esetében nem lesz érvényes az embargó. Ez a bejelentés azonban mézesmadzagnak bizonyult, nem követték komoly tárgyalások, Putyin pedig nem sokkal később azt hangoztatta, hogy nem kivételezhetnek egyetlen uniós országgal sem.
Jóllehet a szankciók dinamikusan fejlődő külkereskedelmi kapcsolatot vágtak ketté – a mezőgazdaságnál is nagyobb kárt szenvedett el a gyógyszeripar és az elektronikai ipar –, a külügyi tárca azt üzeni a magyar vállalkozásoknak, „legyenek ugrásra készek”, hogy a szankciók megszűnése után élni tudjanak a lehetőségekkel.
|
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor tavaly februárban Budapesten
Reviczky Zsolt |
Forrásaink szerint Moszkva „megfogalmazza érdekeit” a fegyvereladást, illetve a honvédségi helikopterbeszerzést illetően is. A magyar tervekben legfeljebb harminc helikopter beszerzése szerepel, ennek becsült forrásigénye 142 milliárd forint Az idei büdzsé nem tartalmazza ezt a kiadást, de munkatársunknak azt mondták, hogy Orbán egymaga is döntést hozhat ilyen súlyú stratégiai kérdésben. A hírek eddig az amerikai gyártók közül a Sikorsky és a Bell indulásáról szóltak, és bizonyosan pályázik a német–francia Airbus Helicopters, az olasz AgustaWestland, illetve a Korean Aerospace Industries is a tenderen.
Nyilvánvaló, hogy a paksi erőmű bővítése is napirenden lesz a találkozón. Forrásaink szerint a magyar kormány nem bizonytalanodott el, csak Brüsszel húzza az időt.
Az ágazati szakszervezetek viszont amiatt aggódnak, hogy az oroszok nem gyorsítani, hanem éppen lassítani szeretnék a projektet. Ennek oka az orosz állam egyre súlyosabb pénzhiánya lehetne, amit az olaj- és gázárak összeomlása idézett elő, és aminek következtében Oroszország jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy eurómilliárdokat hitelezzen külföldi atomerőmű-építésekre. E verzió szerint
Putyin nem bánná, ha a magyar kormány a saját forrásaiból többet költene a bővítés előkészületeire.
Az Orbán-kabinet viszont az orosz hitel mielőbbi lehívásában érdekelt, és egyre kevésbé szeretne hazai költségvetési forrásokat a beruházásra fordítani mindaddig, amíg a folyamatban lévő uniós eljárások le nem zárulnak. Ezek végkimenetele ugyanis a finanszírozási konstrukció jelentős átalakítására vagy akár a bővítés újragondolására is kényszeríthetik a kormányt.
Említésre méltó, hogy anyagi gondokkal küzd a bővítési projekt hitelezésére kijelölt Vnyesekonombank is. A Bloomberg december végi jelentése szerint az állami pénzintézet részben azért került bajba, mert az orosz gazdaságon végiggyűrűző fizetési válság miatt egyre több vállalat képtelen hiteleinek törlesztésére, részben pedig azért, mert az orosz–ukrán konfliktus miatt tiltólistára került, és nem fér hozzá hitelezéshez is szükséges nyugati pénzpiacokhoz.
Lapunknak ugyanakkor magyar kormányzati források nem erősítették meg azt, hogy az oroszok a pénzhiány miatt lassítani akarnák a beruházást.
Csökkenő lelkesedés
Találgatásra adnak okot a magyar kormány lépései is a paksi beruházás ügyében. A tavalyi év utolsó napjaiban egy kormányhatározattal 8,4 milliárd forintot irányítottak át a Magyar Nemzeti Filmalap számára az erőműbővítés költségvetési fejezetéből, amihez hasonlóra még nem volt példa az orosz–magyar nukleáris együttműködési megállapodás 2014. januári aláírása óta. Ugyancsak december végén a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. három közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánított. (H. M.)
