- Amit a baloldalról mondott, az spekuláció, vagy keresték már meg ellenzéki pártok?
- Nem keresett senki, ezt csak feltételeztem.
- A március 30-ra tervezett egyórás polgári engedetlenségi akcióval kapcsolatban nem félnek attól, hogy a március 15-i több tízezres tüntetéshez képest ez olyan kis volumenű lesz, hogy visszaveti a lelkesedést?
- Sokan mondják ezt, de azt gondolom, hogy ha március 30-án kevesen leszünk is, azt látják, hogy nem esik bántódásuk a résztvevőknek, akkor ez felbátorít majd egy nagyobb tömeget. Emiatt van értelme kimenni ebben a formában az utcára, ha már legálisan nem lehet sztrájkolni.
- Tehát nem sok esélyt lát arra, hogy ez az egyórás tiltakozás belátásra kényszeríti a kormányt.
- Arra számítok, hogy szükség lesz a folytatásra, ezért is mondtuk, hogy hétről hétre egy órával növeljük a tiltakozás hosszát. Ettől függetlenül szeretném, ha ez a március 30-i akció egy látványos megmozdulás lenne. Remélem, lesz összességében annyi ember mellettünk, hogy az már kellő motiváció legyen a kormánynak, hogy azt mondja: „jól van, gyerekek, üljünk le, és beszélgessünk".
- Ha időközben sikeres lesz a kormány és a Pedagógus Szakszervezetet vezető Galló Istvánné tárgyalása, akkor mihez kezdenek?
- Galló Istvánné azt mondta, hogy az ő 25 pontjukból 24-et kell teljesítenie a kormánynak ahhoz, hogy ők elégedettek legyenek. Most ugyan állítólag közeledtek az álláspontok, de ezek nem vezethetnek olyan érdemi változásokhoz, amelyek az oktatás struktúráját érintik. Ha megtörténne egy ilyen megállapodás – amit Galló Istvánnét és az ő elszántságát ismerve erősen kétlek –, abban az esetben is szükségesnek tartanám a folytatást, hiszen a rendszert alapjaiban kell megújítani.
- Mit gondol Rétvári Bence államtitkár bejelentéséről, miszerint nyáron megszüntetik, teljesen átalakítják a Kliket?
- Ez a bejelentés egyértelműen arról szól, hogy megpróbálják leszerelni a március 30-i tiltakozást. Már hetekkel ezelőtt is bedobták, hogy átszerveznék a Kliket, de lehet, hogy más lesz a neve, regionális központokat hoznak létre, ettől még a struktúra lényege nem változik.
- A kormány már mutatott kompromisszumra is hajlandóságot. Nemrég például a nyugdíjba vonuló pedagógusoknak tettek engedményt.
- Továbbra is azt mondom, hogy alapvetően egy szakmai kérdésről van szó. Hogy hagyják-e tovább tanítani a nyugdíjas pedagógusokat, az nem arról szól végső soron, hogy mi lesz a gyerekekkel. Akik bármilyen módon érintettek az oktatásban, azok továbbra is a saját bőrükön fogják érezni, hogy a rendszer nem lett jobb.
- És az új Nemzeti alaptanterv vagy a tananyag csökkentésének ígérete?
- Az a baj, hogy mindenki tananyagcsökkentésről beszél, hogy kihúzogatnak belőle ezt-azt. Miközben a Nemzeti alaptantervnek nem az lenne a feladata, hogy abban ismereteket helyezünk el. Sokkal inkább a tananyag korszerűsítéséről kellene beszélni, és nem tananyagcsökkentésről.
