Meghátrált a kormány: puhítja a médiatörvényt
Az AB decemberben ítélte alkotmányellenesnek az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztossal összefüggő rendelkezéseket. A testület május 31-ig adott határidőt a parlamentnek a törvénymódosításra.
A kormány mostani javaslata kizárólag az AB döntésére reagál. A javaslat erősíti az újságírók információforrásainak védelmét azáltal, hogy csak kivételes esetekben és bírói kontroll mellett kell majd felfedniük forrásaikat. Az előterjesztésben az szerepel, hogy az újságíró vagy a szerkesztőség nem kötelezhető az informátora felfedésére.
A vallomástétel megtagadásának lehetőségét a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is szabályozná arra az esetre, ha az újságíró ezzel informátorát fedné fel. A jog fennmaradna az újságíró munkaviszonyának megszűnése után is. A büntetőeljárási törvény kimondja ugyanakkor, hogy a bíróság kötelezheti a sajtó munkatársát az informátor felfedésére akkor, ha ez egy súlyos bűncselekmény kiderítéséhez nélkülözhetetlen, és a bizonyíték mással nem pótolható.
A módosítás szerint a médiaalkotmány paragrafusai nem alkalmazhatók a jövőben a sajtótermékekre. Ezek a többi közt a médiaszolgáltató tájékoztatási kötelezettségét határozzák meg, az emberi méltóság tiszteletben tartását írják elő, vagy kimondják, hogy a kiskorúak védelmében mely tartalmak nem tehetők közzé vagy csak meghatározott módon szerepeltethetők.
Az emberi méltóság tiszteletben tartását a jövőben a hatóság csak a médiaszolgáltatások területén ellenőrizheti, az emberi jogok és a magánélet védelme pedig kikerül a médiaalkotmányból. A kormány ezzel a szabályozással lényegében elismeri, hogy ezen jogok érvényesítésére a magyar jogrendszerben már léteznek a megfelelő bírósági fórumok, ezek szabályait azonban pontosítja.
Miután az Alkotmánybíróság a médiabiztos feladat és hatáskörét alkotmányellenesnek találta, a mostani törvénymódosítás értelmében teljesen átalakul a biztos feladata. A módosítás értelmében a biztos jogkörei lényegében csak a hírközlési területre korlátozódnak, a korábbiakkal ellentétben a médiumoknál nem vizsgálódhat.
Mint azt megírtuk, a kormány ezeket a változtatásokat már megküldte az Európa Tanács (ET) strasbourgi székhelyére. Lapunk közölte korábban, hogy az ET szakértőijelentés-tervezete szerint változtatásra lenne szükség egyebek mellett a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módján, a médiatörvényt nem kétharmados, hanem többpárti elfogadáshoz kellene kötni, a közmédiában el kellene törölni az MTI kizárólagos hírkészítési jogát, és meg kellene szüntetni a médiabiztos intézményét.
Brüsszeli tudósítónknak az ET-főtitkár szóvivője kedden azt mondta: megkapták a magyar kormány válaszait a szervezet korábban felvetett aggályaira. Daniel Holtgen nem kívánt részletekbe bocsátkozni, de annyit elmondott, a válaszok általában véve kielégítették az ET által felvetett aggályokat, részleteket csak később hoznak nyilvánosságra.
Egy vezető kormánypárti politikus lapunknak azt mondta, a törvénymódosítás parlamenti vitájában előkerülhet majd a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módja is, nem tartja kizárhatónak, hogy változtatnak is ezen a szabályon. Különösen úgy, hogy kedden Szabó Máté ombudsman a médiatörvény több pontjának megsemmisítését kérte az AB-től.
Az ombudsman szerint a törvény több – például a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó – rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Szabó úgy véli, hogy a belső szabályozási ellentmondások közvetve a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettség, a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak.
Az AB a médiaszabályozással kapcsolatos decemberi határozatában nem foglalkozott a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásával kapcsolatos szabályokkal. Pedig ez az a pont, amit több ellenzéki párt, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek kifogásolnak. A médiahatóság elnökét ugyanis a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, ő a Médiatanács elnöke is. A tanácsba pedig a Fidesz jelöltjeit választotta meg a parlament.
