Az Élőlánc arra hivatkozik, hogy az úgynevezett negyedik Ángyán-jelentés óta tudható: az Orbán-kormány alatt bérbe adott földek kevesebb mint egyharmada jutott azokhoz a helyben lakó családi gazdálkodókhoz, akiknek a kedvéért az állami földprogramot meghirdették – és akik miatt a bérleti díjat a piaci árak töredékére szállították le –, a többség néhány nagyvállalkozónál landolt.
Az első három helyezett nyertes a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezérkara, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és építési vállalkozó, valamint a Héjja Testvérek Kft. lett. „A kedvezmény így nem a közösség érdekeit szolgálja, hanem magánvagyonokat gyarapít, ami egyértelműen kárt okoz a magyar államnak és polgárainak. Súlyosan károsították azokat a helyi közösségeket is, amelyeken a település közigazgatási területéhez tartozó földterületek nem a településen élőkhöz kerültek" – írják a dokumentumban, amelyben az áll:
„Kormányközeli forrásból származó információk szerint a kormányzat arra készül, hogy az állami földeket eladja az érdekkörébe tartozó nyerteseknek. Nem zárható ki, hogy ez még ezen a nyáron, tehát alig néhány hét múlva megtörténik."
A gyanú, hogy a kedvezményes bérletből előbb-utóbb tulajdonjog lesz, a legkomolyabban akkor vetődött fel, amikor a kormánytöbbség a nemzeti parki védett területeket is megpróbálta átjátszani a botrányos földpályázatokat menedzselő Nemzeti Földalapkezelőhöz. Ezt az AB közbelépése megakadályozta, de a kabinet azóta is keresi a kerülő utakat.
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi törvény végrehajtásáról szóló, június végén benyújtott országgyűlési beszámolóban például az szerepel: „Fokozódó társadalmi igény jelentkezik az ezen területeket használó gazdák irányából arra, hogy a kezelésükben lévő földrészleteket véglegesen megkaphassák", amit a beszámoló szerint speciális jogi eszközökkel is segíteni kell. Június 30-án jelent meg az a miniszteri rendelet, amely biztosítja, hogy az újonnan nagybirtokossá vált személyek mentesülhessenek az elvileg a birtokkoncentráció fékezésére kitalált 1200 hektáros támogatási plafon érvényesítése alól: csak annyi a teendő, hogy több kisebb birtokra (és cégre) kell bontani a gazdaságot, majd nyilatkozni róla, hogy a szétbontás „nem a támogatás kötelező elvonásából eredő hatások elkerülésére irányult". Mindezeken túl a költségvetésbe beterveztek 160 milliárd forint bevételt az állami vagyon eladásából, és a kormány kérdések sora ellenére sem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy mit terveznek eladni.
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője szerint is egyre több konkrét jel és értesülés mutat abba az irányba, hogy a kormány a földbérletek tulajdonra váltására készül.
– Megint azzal érvelnek, hogy a magyar földet meg kell védeni a spekulánsoktól és a külföldiektől.
Csakhogy az állami földeket semmilyen veszély nem fenyegetné, ha a kormány nem akarná azokat eladni
– hangsúlyozta kérdésünkre az agrárpolitikus, aki szerint az alkotmány, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény jelenleg megfelelő (kétharmados) védelmet biztosít az állami földeknek. Sallai szerint most megint a 2001-ben használt modellt akarják alkalmazni: olyan kedvezményes állami hitelkonstrukció van készülőben, amelynek révén az elővásárlási joggal rendelkező kormányközeli földbérlők gyakorlatilag ingyen, a földalapú támogatásból visszatörlesztve vehetnék meg a már jelenleg is általuk használt állami földeket.
Az ötletnek a Fideszen belül is vannak ellenzői. A Turi-Kovács Béla fideszes képviselő által vezetett Kisgazda Polgári Egyesület múlt csütörtöki közleménye azt írja: „A kezdeményezés alapján több százezer hektár állami tulajdonú földbirtok kerülne néhány ezer gazdálkodó magántulajdonába. A Polgári Kisgazdák a kezdeményezést nem tudják támogatni. Álláspontunk szerint az állami tulajdonú földek tömeges értékesítésére ma senkinek nincs feljogosítottsága, ilyen jogosultságot csak a Parlament adhatna sarkalatos törvény elfogadásával".
