Az irodalom kategóriában Fejes Endre író, a sport kategóriában Grosics Gyula labdarúgó, a képzőművészet kategóriában Földi Péter festőművész részesült az elismerésben. A tudomány kategória nyertese Ranschburg Jenő pszichológus, az oktatás és köznevelés kategóriáé Horn Péter agrármérnök lett. Az építészet és építőművészet kategóriában a Prima Primissima Díjat Skardelli György építész, a sajtó kategóriában Schäffer Erzsébet újságíró, a népművészet és közművelődés kategóriában a Nemzeti Táncszínház, a zeneművészet kategóriában ifjabb Sánta Ferenc hegedűművész, a színház- és filmművészet kategóriában Haumann Péter színész-rendező kapta. Közönségdíjat vehetett át Sárközy Tamás jogász, egyetemi tanár.

A díjazottak közül egyedül Fejes Endre nem tudott megjelenni a gálaesten, elismerését betegsége miatt hozzátartozója vette át. A műsorvezető a pénteki díjátadón a vendégek között köszöntötte Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék elnökét, Szili Katalint az Országgyűlés volt elnökét, Orbán Viktor volt miniszterelnököt, a Fidesz elnökét, Hiller István oktatási és kulturális minisztert és a kormány többi megjelent tagját.

Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport képviselői hetedik alkalommal részesültek elismerésben a vállalkozók napján.

Sólyom László köztársasági elnök levélben köszöntötte a Prima Primissima idei díjazottait, jelöltjeit és alapítóit. Mint a gálaesten felolvasott levelében írta, a nemzet önbecsüléséről és életképességéről ad képet az, hogyan bánik kulturális javaival és azok létrehozóival. Kiemelte: egy ország vagy egy régió gazdasági helyzete és kultúrája között nincs közvetlen összefüggés. Hanyatló városokban, pusztuló birodalmakban is még egyszer kivirágozhat a művészet, s gazdag népek szellemi élete is lehet sivár. Mégis az a történelem leckéje, hogy a nagy korszakokban a gazdaság, a művészetek és a tudomány egyaránt szárnyalnak, hiszen mind ugyanannak a kultúrának a részei - fogalmazott levelében az államfő. Sólyom László szerint szimbolikus jelentősége van annak, hogy a Magyar Vállalkozók Napján adják át a magyar kultúra szinte minden területét felölelő díjakat, s az alapító, társalapító magyar nagyvállalkozók. A magyar gazdaság fontos szereplői nem hagyják, hogy szakadék legyen az anyagi és szellemi kultúra között. Folytatják a magyar mecenatúra szép és nagy hagyományát. A nagy magánkezdeményezések azt is biztosítják, hogy az elismerés tisztán a teljesítmény értékének szóljon és politikai szempontokat ne keverjenek bele - jegyezte meg levelében az államfő.

Dávid Ferenc, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának alelnöke, a VOSZ főtitkára köszöntőjében azt mondta, hogy szellemi értékeinket is el kell helyezni egy nagy értékmegőrzőbe, ahol gondosan vigyázzák tisztaságukat, ahonnan soha nem veszhetnek el. A mi nemzeti értékmegőrzőnk tágas, tiszta és állandóan bővíthető - fogalmazott, hozzátéve: ezt az egyre gazdagabb nemzeti gyűjteményt úgy őrizzük, hogy közben mindenkinek megmutatjuk. Mint hangsúlyozta, ez a nemzeti értékmegőrző jó szívvel befogadja az igazi teljesítményeket, de ösztönösen taszítja az olcsó vásárfiát. Dávid Ferenc kitért arra is, hogy a díj megalapítása óta országos mozgalommá fejlődött.

A Prima Primissima Díjat és Alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, a TriGránit Rt. elnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének közreműködésével. A felajánlásnak köszönhetően az alapítvány tíz éven át ítélheti oda a kitüntetést. A primissimák, vagyis a kategóriák győztesei 50 ezer eurót kapnak, a többi jelölt (prima) tíz-tízezer euró díjazásban részesül. A közönségdíj szintén 50 ezer euróval jár.

A Prima Primissima Díj idei díjazottjai és rövid életrajzuk:

• Irodalom kategória

Fejes Endre Kossuth-díjas író

1923-ban született Budapesten. Első novelláskötete, A hazudós 1958-ban jelent meg. Jó estét nyár, jó estét szerelem című művének 1977-es átiratából zenés színpadi változat, majd tévéjáték is készült.

• Sport kategória

Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja, edző, sportvezető

1926-ban született Dorogon. A Dorogi AC csapatában kezdte pályafutását, 1950-ben került a Budapesti Honvédhoz. A helsinki olimpián a győztes magyar válogatott tagja volt. Négyszeres magyar bajnok. 1999-ben beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé és minden idők legjobb magyar kapusának választották.

• Képzőművészet kategória
  

Földi Péter Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész

1949-ben született Somoskőújfalun, amely ma is lakóhelye és festészetének legfőbb ihlető forrása. Munkáit a népművészeti hagyományok újraértelmezése jellemzi. A gyermekrajzok, az egyiptomi művészet kompozíciós, stiláris jellegzetességei jelennek meg ábrázolásmódjában, publikációiban is a gyermekrajzok világát tanulmányozza. 1995-től az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára.

• Tudomány kategória

Ranschburg Jenő pszichológus

1935. december 19-én született Budapesten. Kutatási területei a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia. Számtalan tanulmány, cikk, könyv szerzője; ezek közül a legismertebb a Félelem, harag, agresszió című műve. Tíz éven át a Magyar Televízió Családi kör című műsorának szakértője volt. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is elismerték.

• Oktatás és köznevelés kategória

Horn Péter Széchenyi-díjas agrármérnök, akadémikus, egyetemi tanár 1942. január 13-án született Budapesten. Fő kutatási területe az állatgenetika, a háziállatok nemesítése a baromfi, a sertés, a hal és a gímszarvas fajokban. Szakértőként dolgozott Indiában, Finnországban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és az Élelmezésügyi Világszervezetnél (FAO). Nyolc könyvet írt, emellett 29 könyvfejezet szerzője, társszerzője, szerkesztője, tudományos közleményeinek száma meghaladja a négyszázat, ezek több mint fele angol nyelvű.

• Építészet és építőművészet kategória

Skardelli György Ybl-díjas építész 1980-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, azóta a Középülettervező Zrt. tagja, 1990 óta stúdióvezető. A kőszegi SOS Gyermekfalunak, a Gandhi Alapítványi Gimnáziumnak és tornacsarnokának, a Knorr-Bremse Kutatóközpontnak, a pannonhalmi bencés főapátság fogadó épületének, valamint több magyar nagykövetség épületének tervezője, a budapesti sportaréna koncepcióalkotó vezető tervezője.

• Sajtó kategória

Schäffer Erzsébet Pulitzer-emlékdíjas újságíró, író, publicista csaknem húsz éve a Nők Lapja főmunkatársa. Hétről hétre megjelenő, irodalmi igénnyel megírt miniesszéi, embermeséi a lap egyik legismertebb, legkedveltebb újságírójává tették. Hét könyve jelent meg, emellett hangoskönyvei is sikert aratnak. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is elismerték.

• Népművészet és közművelődés kategória

A Nemzeti Táncszínház 2001 óta a magyar táncművészet befogadó színháza, ahol a hivatásos magyar táncművészet teljes spektruma megtalálható. A Nemzeti Táncszínház inspirálja az alkotókat új művek létrehozására, amelyek tovább bővítik a stílusgazdag repertoárt gyermek-, ifjúsági és felnőtt előadásokkal.

• Zeneművészet kategória

Ifjabb Sánta Ferenc 1969-ben szerzett hegedűművészi és tanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Liszt- és Kossuth-díjas művész a Magyar Nemzeti Cigányzenekar elnöke és művészeti vezetője, a 19. és 20. századi zeneirodalom virtuóz tolmácsolója, idén ünnepli munkásságának 40. évfordulóját.

• Színház- és filmművészet kategória

Haumann Péter Kossuth-díjas színművész 1941. május 17-én született Budapesten, pályáját a debreceni Csokonai Színházban kezdte. Számtalan társulatban játszott, 1994 óta a Katona József Színház tagja. Feledhetetlen színpadi alakításai mellett szerepelt filmekben és televíziós produkciókban is.

• Közönségdíj
  

Sárközy Tamás 1940. október 26-án született Budapesten, az állam- és jogtudományok doktora, 1985-ben Állami Díjat kapott. A modern magyar társasági jog kialakítója, a vállalkozók adminisztratív terheit csökkentő dereguláció megalapozója. Számos monográfiát írt a vállalati jog, a vállalkozások és a vállalatvezetés jogi kérdéseiről.