Precedens értékű szerb ítélet a délvidéki vérengzések kapcsán
Az Újszegedi Rendezvényházban a délvidéki magyar népirtás 65. évfordulójára emlékeztek. Ifjabb Forró Lajos az MTI-nek elmondta: másfél évvel ezelőtt fordult a szerb bírósághoz, hogy 1944 novemberében ártatlanul kivégzett nagyapját rehabilitáltassa.
Arra kérte a bíróságot, hogy mondja ki: a második világháború végén nagyapját a helyi hatalom ártatlanul hurcolta el és kivégezte. Az ítélet megszületése után most az a célja, hogy eltemesse nagyapját. A történész reményét fejezte ki, hogy az egykori áldozatok hozzátartozói közül minél többen élnek a rehabilitációval, amire Szerbia törvényben ad lehetőséget.
Forró Lajos filmet is készített a délvidéki megtorlásról, ennek bemutatója épp a napokban lesz. Itt megtekintheti a film előzetesét.
1941-45: brutális kegyetlenséggel
1944-45 telén a Délvidéken a szerb kommunista partizánalakulatok magyar, német, és horvát polgári lakosság ellen követettek el népirtást. A brutális kegyetlenséggel végrehajtott tömeggyilkosságnak körülbelül negyvenezer magyar nemzetiségű áldozata volt. A magyar és német lakosságot kollektív bűnösséggel vádolták, korra és nemre való tekintet nélkül tömegesen kínozták meg és végezték ki őket. A kivégzettek nevét, bűnüket, a kivégzés körülményeit, a nyughelyüket sohasem hozták nyilvánosságra.
A megtorlás válasz volt a Bácska 1941-es visszafoglalását követő 1942 év januári újvidéki vérengzésre, melynek során több ezer ártatlan polgári, többségében szerb illetve zsidó személyt lőttek agyon a nyílt utcán vagy géppuskáztak a jeges Dunába. Az újvidéki razzia során magyar adatok szerint a honvédek és csendőrök több mint 3300 szerb lakost gyilkoltak le, köztük 792 nőt, 299 idős embert és 147 gyermeket. A halottak között volt mintegy 740 zsidó. Szerb történészek adatai alapján a vérengzésnek összesen 3 808 áldozata volt, ezek közül 2 578 szerb, 1 068 zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy.