galéria megtekintése

Pontról pontra megcáfolták a kormányt, Lázár semmit nem akart mondani

Pontról pontra megcáfolták brüsszeli forrásaink a Paks II beruházás finanszírozásáról szóló miniszterelnökségi közleményt. Lázár János keddi brüsszeli tárgyalásain az egyik fő téma az atomerőmű-beruházás állami támogatását érintő uniós vizsgálat volt. A magyar miniszter nem tájékoztatta a sajtót brüsszeli tárgyalásairól.

Bizottsági tájékoztatás szerint a Lázár János miniszter és Margrethe Vestager versenyjogi biztos találkozóján elsősorban a paksi beruházásról, illetve arról a tavaly novemberben megindított uniós vizsgálatról volt szó, amelynek során a brüsszeli testület azt tisztázza, hogy az atomerőmű bővítése állami támogatással valósul-e meg.

Fotó: Gary Cameron / Reuters

Ha erre igen lesz a válasza, akkor egy újabb vizsgálattal azt fogja feltárni, hogy az tiltottnak minősül-e, azaz versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon.

 

Az EU végrehajtó testülete kedden az unió hivatalos közlönyében közzétette a vizsgálat megkezdéséről szóló döntésének indoklását. Ebben komoly kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy Paks II finanszírozása összhangban van-e a belső piaci szabályokkal. A hivatalos eljárás lehetőséget ad arra, hogy az álláspont publikálását követő egy hónapon belül megtegyék észrevételeiket azok a harmadik felek, akiknek érdekeit érintheti a támogatás nyújtása.

A keddi brüsszeli találkozót követően a bizottság szóvivői szolgálata fontosnak tartotta felidézni Vestager tavaly novemberi nyilatkozatát, amelyben a biztos leszögezte: „Tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére, a bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg, vagy az állami támogatást tartalmaz. Ennek megállapítása összetett elemzést igényel. Úgy gondolom, fontos, hogy az érdekelt felek is benyújthassák észrevételeiket."

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Lázár egy kedden nyilvánosságra hozott kormányzati közleménnyel igyekezett nyomatékot adni a magyar álláspontnak Brüsszelben. A dokumentum pontatlanságokat és félreértéseket vet az Európai Bizottság szemére. Többek között azt, hogy "közel kétéves versenyjogi egyeztetéseket követően sem tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar fél álláspontját – miszerint a beruházás nem tartalmaz állami támogatást – megcáfolná".

Erre reagálva bizottsági források lapunknak rámutattak: a magyar hatóságok csak 2015 májusában küldték el az Európai  Bizottságnak a Paks II finanszírozásával kapcsolatos információkat. Az uniós testület ennek alapján novemberben indította el a témával kapcsolatos mélyreható vizsgálatát. Mint forrásaink közölték, az előzetes egyeztetések lezárása elsősorban a magyar féltől függött, vagyis attól, hogy milyen gyorsan nyújtott tájékoztatást Brüsszelnek. Gondot okozott, hogy ezeknek az információknak egy része először titkosított volt.

A miniszterelnökségi közlemény szerint az Európai Bizottság elnézőbben kezeli a finnországi Hanhikivi atomerőmű projektjét, pedig az Budapest szerint műszaki tekintetben nagymértékben hasonlít a Paks II projekthez. A magyar közlemény leszögezi: „...annak ellenére, hogy a konzorciumban önkormányzati és orosz állami tulajdonú szereplők is jelen vannak, a Bizottság nem kérdőjelezi meg, hogy a »finn testvérprojekt« piaci alapon, állami támogatás nélkül valósul meg".

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Forrásaink szerint két, egymástól különböző beruházásról van szó, amelyeknek a finanszírozási modellje is eltér. Az Európai Bizottság egyébként még nem foglalt állást arról, hogy a finn atomerőmű beruházás megfelel-e az állami támogatásra vonatkozó EU-szabályoknak – adták értésre nevük elhallgatását kérő uniós források a Népszabadságnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető