Nem akarnak hisztériát, hallgatnak a magyar ügyvédek lehallgatásáról

A BÜK múlt év júniusában felhívást tett közzé, kérve tagjait: ha úgy érzik, hogy titkos állami megfigyelés vagy lehallgatás célpontjává váltak, jelentkezzenek a kamara e célra felállított vizsgálóbizottságánál. A testület jelentést készített, amelyet a közelmúltban a Magyar Ügyvédi Kamarához továbbítottak. Réti ezzel kapcsolatban további részletekkel nem kívánt szolgálni, mert a dokumentumot nem a nyilvánosságnak szánták. Csak annyit mondott: kérik az országos kamara elnökét, kezdeményezze a legfőbb ügyésznél, hogy fokozottan ellenőrizzék, a nyomozások során a hatóságok nem sértik-e meg az ügyvédi titkot.

Ügyvédet alapvetően csak akkor lehet titkosszolgálati eszközökkel megfigyelni, ha felmerül annak a gyanúja, hogy a védence ellen folyamatban lévő üggyel összefüggésben maga is bűncselekményt követett el.

Ebben az esetben – amire akadt is példa – az intézkedés törvényes. Információnk szerint viszont a felhívásra reagálva nagyjából kéttucatnyi bejelentés érkezett, közöttük lehet olyan, amely valamilyen visszaélésre utalhat.

Volt, aki azt kifogásolta, hogy védence kihallgatásakor a nyomozók valószínűleg „bennfentes” információk alapján tettek fel kérdéseket, mert a gyanúsított bizonyos ügyekről csak a védő irodájában beszélt. Más ügyvéd hasonló okból tett panaszt, azt vélelmezve, hogy lehallgatták a telefonját, mert másként a rendőrök nem szerezhettek volna tudomást a védővel folytatott bizalmas konzultáció tartalmáról.

Akadt azonban olyan ügyvéd is, akit vélhetőleg a saját felesége figyeltetett meg, mert a nő a telefonbeszélgetései alapján készült feljegyzésekkel szembesítette. A kamaránál feljegyeztek olyan bejelentést is, amely szerint az ügyvédi irodában „poloskát” találtak, de a lehallgatókészüléket nem sikerült azonosítani. Így nem tudni, hogy azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat helyezte el, vagy magánakció­ról volt-e szó.

Réti László Vémi Zoltán

Réti László mindezt nem akarta kommentálni, csupán azt hangsúlyozta: nem ügyet akarnak,

nincs szükségük hisztériakeltésre, ezért a legkevésbé sem kíván találgatásokba bocsátkozni.

A titkosszolgálati eszközök alkalmazásának szabályai szerinte jók, garanciát nyújtanak arra, hogy az állami szervek nagy valószínűséggel nem követhetnek el visszaélést. Az elnök szerint ezt támasztja alá a vizsgálóbizottság jelentése is – nem bukkantak az állami szervek jogellenes működésének semmilyen egyértelmű bizonyítékára –, mindazonáltal folytatják a munkát: szeretnék áttekinteni az európai joggyakorlatot, tehát azt, hogy másutt a nyomozások során miként érvényesül az ügyvédi titok.

Az ügyvédek vélelmezett titkos lehallgatásával kapcsolatban megkerestük a Belügyminisztériumot is, ám kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.