Polgári védelem önként és dalolva?

Az önkéntesekre alapozna a polgári védelem, amelynek tagjait a szolgálatra ma törvény kötelezi. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság polgári védelmi főfelügyelője szerint jobb lenne egy forintot költeni a megelőzésre, mert ha bekövetkezik a baj, a helyreállítás százszor annyiba kerül.

Paradigmaváltásra készül a polgári védelem: ma csaknem százezer embert a törvény erejénél fogva köteleznek ilyen szolgálatra, ám a jövőben azt szeretnék, ha többségbe kerülnének azok, akik önként vállalkoznak arra, hogy veszélyhelyzetben a köz javára vállalnak valamilyen munkát – jelentette ki Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) országos polgári védelmi főfelügyelője. A rendszer ma az úgynevezett köteles szolgálatra épül, és egyelőre csak mintegy kétezren vannak azok, akik kizárólag saját elhatározásukból jelentkeztek valamilyen feladatra.

A 2010-es árvíz idején derült ki, hogy a polgári védelem nem működik hatékonyan, mert a szervezet tagjait nem képezték ki megfelelően
A 2010-es árvíz idején derült ki, hogy a polgári védelem nem működik hatékonyan, mert a szervezet tagjait nem képezték ki megfelelően FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

Egységes katasztrófavédelem jött létre az idén – szakterületének egyik legnagyobb változásaként ezt könyveli el Tóth Ferenc. Vagyis: a kilencvenes években az önkormányzatoknak átadott hivatásos tűzoltóságok januárban ismét állami irányítás alá kerültek, és erre a nagy hagyományokkal rendelkező szervezetre szerinte lehet építkezni. Ezért a polgári védelem is az állami tűzoltóság szerves részévé vált.

Veszélyhelyzet esetén elsőként a hivatásos tűzoltókat riasztják, hiszen ők folyamatosan szolgálatban vannak. A kapacitásuk azonban véges: egy tüzet képesek eloltani, egy közlekedési baleset sérültjeit is kiszabadítják az összetört járművekből, de ha valamilyen természeti vagy civilizációs katasztrófa miatt emberek tömegesen kerülnek veszélybe, a nyolcezer vonulós tűzoltó már kevés.

A polgári védelem tehát tulajdonképpen a „tartaléksereg” – hangsúlyozta Tóth Ferenc. A szervezet megújítása pedig része volt a katasztrófavédelmi rendszer idei átalakításának. Ennek keretében mintegy kétezer fős, speciális feladatokra – például hegyi, barlangi vagy vízi mentésre – alkalmas és kizárólag önkéntesekből álló, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezettel immár formalizált kapcsolatban álló egységek jöttek létre.

Emellett úgynevezett köteles szolgálatot csaknem százezren látnak el; e körbe tartoznak azok, akiknek katasztrófahelyzetben jól hasznosítható képzettsége van – e körbe tartozhatnak egyebek mellett egészségügyi dolgozók, mérnökök, a veszélyhelyzet elhárításához szükséges berendezések kezelésére kiképzett személyek, de azok is, akiknek csak a kétkezi munkájára lehet szükség. Nagyobb részüket már korábban beosztották valamilyen polgári védelmi feladatra, így az idén ezt létszámot – nagyrészt a természetes fluktuáció miatt – csupán ki kellett egészíteni. 

Kötelezés helyett az önkéntességre alapoznának

A polgármesterek elvégezték a szükséges adategyeztetést, illetve kijelölték az új embereket. A sajtóban nem túl régen megjelent, hogy az önkormányzatok indokolatlanul szigorú hangú levelet küldtek az érintetteknek, és abban jelezték, hogy aki megtagadja az együttműködést – elsőként az adatszolgáltatást –, annak bírságra kell számítania. Tóth ezzel kapcsolatban elmondta: lehetett volna szerencsésebben is fogalmazni, de információi szerint csak fél tucatnyian jelentettek be kifogást a beosztásuk ellen.

Az emberek tehát a tábornok szerint csaknem kivétel nélkül hajlandók a köz érdekében dolgozni. Akik viszont panaszt jelentettek be a „besorozás” miatt – erre elsősorban a foglalkozás, az egészségi állapot vagy a családi körülmények miatt volt lehetőség, mert a lakosság ellátása vagy az államigazgatás működése szempontjából fontos munkát végző, beteg vagy gyermekét egyedül nevelő személyt nem oszthatnak be –, megalapozottan tették, és kifogásuknak minden esetben helyt adtak. Tóth Ferenc tehát állítja: saját akarata ellenére senkit nem köteleztek semmilyen szolgálatra.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol valós kockázatokkal kell számolni – például az árvízveszélynek kitett településeken –, ott presztízse is van ennek a szolgálatnak – emelte ki a tábornok. Ezért egy belügyminiszteri rendelet módosításával jövőre lehetővé teszik, hogy egyszerű nyomtatvány kitöltésével bárki jelentkezhessék polgári védelmi szolgálatra, s megjelölhesse azt is, milyen feladatot vállalna. Ha ez a rendszer beválik, a kötelezetteket elbocsátják. A tábornok azt reméli, néhány éven belül az önkéntesek lesznek többségben.

Egyébként az ország csaknem 3200 településének új katasztrófavédelmi besorolása szerint 157 tartozik a legveszélyeztetettebb kategóriába; a legtöbben az árvízveszély miatt kerültek az egyes veszélyességi csoportba, de sok helyen a veszélyes üzemek, illetve a veszélyes szállítmányok jelentenek különösen nagy kockázatot. Tóth Ferenc emellett figyelmeztetett arra, hogy néhol a dominóhatással is számolni kell: ilyen lehet, ha például az árvíz zavarokat okozhat a villamosenergia-ellátásban, ami kihathat egy veszélyes üzem, de akár az egészségügyi ellátórendszer működésére is.

He nem költenek egy forintot megelőzésre, az újjáépítés már százba kerülhet 

Az viszont még a katasztrófavédelem előtt álló feladat, hogy megteremtsék a feltételeit annak, hogy az OKF szakhatóságként nagyobb szerepet vállaljon a terület- és településrendezésben, illetve -fejlesztésben. A tábornok szerint ennek oka, hogy minden esetben biztosra kell menni, amikor valamilyen beruházásba fognak. Vagyis: semmi ne épülhessen ártérben, belvízveszélyes területeken, s az se fordulhasson elő, hogy valamilyen közlekedési műtárgyat emeljenek a levonuló víz útjába. Ilyesmire akadt ugyanis nem egy példa.

A vörösiszap-katasztrófa a legtragikusabb figyelmeztetés arra, mi történhet, ha az illetékes hatóságok között nem teremtik meg a hivatalos együttműködés kereteit – emlékeztetett Tóth Ferenc. Az Ajka térségében működő tároló ügyében egyébként külön-külön mindenki tette a dolgát – derült ki a vizsgálat során –, a következmény mégis a térség egyik legnagyobb civilizációs katasztrófája lett.

Az EU a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban a kohéziós és a fejlesztési alapokból egyetlen fillérnyi támogatást sem fog adni olyan beruházásokra, amelyeket nem előz meg alapos kockázatelemzés, illetve amelyek nem felelnek meg az éghajlatváltozási stratégiában rögzített elveknek – hívta fel a figyelmet egy másik szempontra a főfelügyelő.

Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, ha egy forintot megelőzésre fordítanak, azzal tíz forintnyi beavatkozási és további száz forint helyreállítási költséget lehet megtakarítani. A katasztrófavédelem igyekszik ennek megfelelően működni: az idén ellenőrizték a belterületi vízelvezető rendszereket – ezek alapvetően az utak melletti árkok –, valamint a fontosabb közutak és vasutak mentén található fák állapotát.

Ez 17 ezer helyszíni vizsgálatot jelentett, és a szakemberek 6400 alkalommal szólították fel a terület tulajdonosát valamilyen intézkedésre. A tábornok elmondta: ha eltömődött árkot vagy kidőléssel fenyegető fát találtak, minden esetben kérték, hogy szüntessék meg a potenciális veszélyforrást, és a felszólításnak az érintettek nyolcvan százaléka azonnal eleget is tett.

Hunor és Huszár 

Idén két professzionális, speciális helyzetekben bevethető kutató-mentő szervezet is alakult – tájékoztatott Tóth Ferenc. A Hunor – ez egyben mozaikszó, mert angolul a Hungarian National Organisation For Rescue Services elnevezést használják – száz tagját a katasztrófavédelem 12 ezres hivatásos állományából toborozták, és a csapatot minden olyan felszereléssel ellátták, amelyre egy földrengés vagy más katasztrófa sújtotta városban a túlélők felkutatásához szükség lehet. Ez az egység a beavatkozást Budapesten három, vidéken nyolc, külföldön pedig 48 órán belül képes megkezdeni.

A megyei rendeltetésű önkéntes mentőegységekből – ezek kifejezetten az adott térségben valószínűsíthető veszélyhelyzetekre felkészített és viszonylag gyorsan bevethető szervezetek – további hatvan főt válogattak ki, és így jött létre a Huszár, vagyis a Hungarian Medium Urban Search and Rescue Team. A tábornok szerint az elnevezést némi csavarral ugyancsak az angol névből vezették le. Ez a szervezet kissé lassabban mozdul, de a fővárosban kilenc, vidéken 14 órán belül bevethető, míg külföldi indulásra egy nap alatt készülnek fel. A hivatásosokból álló szervezet – minden külső támogatás nélkül – két helyszínen folyamatosan tíz napig, míg a civil alakulat egy helyen egy hétig képes dolgozni.

A közelmúltban mindkét egység az ENSZ által szervezett minősítő vizsgán bizonyított, így, amennyiben Magyarország más államoktól hivatalos felkérést kapna, két csapatot is tud küldeni a bajba jutottak megsegítésére.

Tóth tábornok elmondta: a felszerelés részét képezik különféle mentőfelszerelések, fúró- és vágószerszámok, akusztikus keresők, hőkamerák, adó-vevők, s természetesen a keresőkutyák is. Emellett külföldre visznek magukkal a sérültek ellátásához szükséges alapvető felszerelést, sőt sátrakat, főzőeszközöket, élelmiszert, de még mobil WC-t is. Mindez összesen csaknem harminc tonnát nyom, és repülőgépen szállítható méretű csomagolásba kerül. 

A légótól a katasztrófavédelemig

A múlt század 20-as éveinek végére, a 30-as éveinek elejére a legtöbb európai országban megalakították az első állandó légoltalmi szervezeteket. Ezek felállítása kétféle módon történt, a szélesebb tömegekre támaszkodó társadalmi, valamint a központi irányítás alapján működő állami szervezetek egyidejűleg és párhuzamosan épültek ki – olvasható a Wikipedián.

Magyarországon az európai államok többségéhez viszonyítva néhány évvel később történt meg a légoltalmi szervezetek kereteinek kialakítása. Ezt célozta a hatósági légoltalom létrehozását előíró, a légvédelemről szóló 1935. évi XII. törvény és az ennek végrehajtására kiadott 15/1936. számú honvédelmi miniszteri rendelet, vagyis a légoltalmi utasítás.

A törvény előírta, hogy minden 14 és 60 év közötti magyar állampolgár – nemre való tekintet nélkül – légoltalmi kötelezettség alá esik. A honvédelmi miniszter jogköre lett a városok, községek, legfontosabb üzemek, ipartelepek veszélyeztetettségének megállapítása és besorolása. Pontosan meghatározták a légoltalom fogalmát, feladatát és vezetési struktúráját is.

A miniszter a légoltalom irányítását az Országos Légvédelmi Parancsnok útján látta el. A társadalom széles rétegeinek mozgósítása és tájékoztatása az 1937. december 5-én megalakított Légoltalmi Liga feladata volt, s ezt tekinti jogelődjének a most már a katasztrófavédelmi szervezet keretén belül működő polgári védelem is, amely most ünnepelte megalakulásának 75. évfordulóját.

A polgári védelem ez előző rendszerben a honvédség része volt, és a szervezet tagjait – akik természetesen nem önként vállalkoztak efféle szolgálatra – elsősorban háborús helyzetekre készítették fel. A rendszerváltozás után gyorsan kiderült, hogy a nemzetközi fegyveres konfliktusok valószínűsége elég csekély, természeti és civilizációs katasztrófák esetén azonban továbbra is szükség lehet a civilekre a veszélyhelyzet következményeinek felszámolásához.

A honvédelmi tárcától így a belügyhöz került a polgári védelem, amelynek elsőként talán a múlt század kilencvenes éveinek elején kipattant délszláv válsághoz kapcsolódóan lett önálló feladata: a jugoszláv utódállamok között kialakult konfliktus miatt a dél-európai régióba hazatérni kívánó vendégmunkások sora rekedt Magyarországon, és a határ előtt várakozó tízezrek ellátásában az új szervezet jelentős részt vállalt.

A polgári védelem később is elsősorban természeti vagy ipari katasztrófák idején jutott szerephez. Ugyanakkor a hivatásos tűzoltóságot, amely veszélyhelyzetben az egyetlen gyors beavatkozásra képes operatív erő, a kilencvenes évek második felében az önkormányzatoknak engedték át. Ezzel szemben 2000-ben a BM országos polgári védelmi és a tűzoltóság országos parancsnokságait összevonták, miközben ez utóbbi hatásköreit addigra gyakorlatilag kiüresítették.

Létrejött tehát egy elvileg egységes szervezet – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság –, amelynek azonnal bevethető egységei helyhatósági irányítás alatt álltak. Ezt a helyzetet igyekeztek orvosolni most azzal, hogy a hivatásos tűzoltóságot – hasonlóan az alapvetően civilek bevonásával működő polgári védelmi szervezethez – idén januártól állami irányítás alá vonták.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.