A legmagasabb állami kitüntetést az államfő a Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át.

Áder János a kitüntetetteket méltatva arról beszélt, hogy pályájukon mindketten közösség- és nemzetformáló erővel bírtak, tudásukat továbbadták, példájukkal neveltek, világraszólót alkottak és ezzel Magyarországnak dicsőséget szereztek.

Polgár Judit azt mondta, „mindig örül", amikor nemcsak a szakmán belül, hanem azon kívül is elismerik a tevékenységét. A 39 éves játékos - aki 1988-ban és 1990-ben nyert sakkolimpiát a női válogatottal, 2002-ben és 2014-ben pedig tagja volt az ezüstérmes férfi nemzeti együttesnek - tavaly vonult vissza az aktív versenyzéstől, de nem szakadt el a sportágtól, ugyanis a Polgár Judit Sakk Alapítványon keresztül a sakk bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a választható iskolai tantárgyak közé. „A munkám és a szenvedélyem, s ugyan már nem a sakktáblánál ülve, hanem oktatási intézményekben előadások formájában vagy szimultánon keresztül művelem. Ez kisgyermek koromtól kezdve az életem, a második anyanyelvem, aminek az ezer arcát szeretném bemutatni a fiataloknak" - beszélt a sakkozásról.

A Magyar Szent István-rend a legmagasabb állami kitüntetés, amelyet 2013-ban az ötszörös olimpiai bajnok úszó Egerszegi Krisztina, valamint Lámfalussy Sándor jegybankár, az euro „atyja" kapott meg, míg 2014-ben Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth-díjas feltaláló érdemelt ki. „Fantasztikus, hogy ilyen hatalmas kutatók, művészek és világklasszisok között lehetek. A Rubik-kocka például gyermekként végigkísérte az életemet, mindig ott volt velünk, amikor mentünk egy-egy versenyre. Óriási élmény volt a találkozásunk Rubik Ernővel" - mondta Polgár Judit. A női világranglistát 26 éven át vezető Polgár Judit, aki idén is megrendezi majd hagyományos sakkfesztiválját, elmondta: mivel ez a legmagasabb kitüntetés, amit valaki a hazájában kaphat, természetesen "fontos helyet kap majd a polcon", ugyanakkor ő mindig is olyan ember és játékos volt, aki előrenéz.

„Sohasem ragadtam le egy vesztett vagy egy győztes parti után, nem agyaltam sokat, mindig mentem előre. Teszem tovább a dolgom, ugyanolyan szenvedéllyel és kitartással, mint eddig" – fogalmazott Polgár Judit.

Eötvös Péter úgy nyilatkozott, meglepetésként érte az elismerés, mert úgy érezte, hogy a művészek közül nem ő a legismertebb Magyarországon. „Ugyanakkor nemzetközileg valóban a legmagasabb szintű zenei produkciókban veszek részt karmesterként és zeneszerzőként is. Ezért örülök annak, hogy a kitüntetés elismeri az életművet" - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy viszonylag szűk, szakmai körben ismert, a kortárs zene nem tartozik a populáris műfajok közé. A Magyar Szent István-rend lehetőséget ad arra, hogy szélesebb körben is felfigyeljenek a munkájára.
Hangsúlyozta, hogy alapítványa is kulturális híd szerepet tölt be. „Ahogy azt szeretnénk, hogy a világon mindenütt megismerjék a magyar zenekultúrát, ugyanúgy itthon is meg kell ismerjük a világ zenekultúráját, saját korunk zenei gondolkodását és hangzását. Ezt tekintem állandó feladatomnak" - hangoztatta Eötvös Péter.

Pályájára visszatekintve elmondta: első mérföldkőnek az 1960-as években a budapesti színházi- és filmvilágban végzett zeneszerzői munkáját érzi. Rengeteg filmzenét és színházi zenét írt, a Vígszínház zenei vezetője volt. A budapesti zenei élet része volt 1966-ig, amikor Németországban, Kölnben folytatta tanulmányait. Mint mondta, a '60-as években alakult ki az a szoros kapcsolata a színházzal, amely operák írásához vezette. Pályája fontos időszakaként beszélt az 1970-es, '80-as évekről, a 20. század négy legnagyobb zeneszerzőjével, Karlheinz Stockhausennel, Pierre Boulezzel, Ligeti Györggyel és Kurtág Györggyel való személyes kapcsolatáról és munkájáról. „Karmesterként a világ legjelentősebb együtteseivel, zenekaraival és rendezőivel dolgozom együtt és rendszeres vendége vagyok a nagy fesztiváloknak" - foglalta össze pályája utóbbi 30 évét. Többek között a berlini, a müncheni, a londoni és a bécsi filharmonikus zenekarokat dirigálta rendszeresen. A leghíresebb operaházakban (köztük a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a párizsi Chatelet-ben) és a világ legjelentősebb fesztiváljain vezényelt.
„Fordulópont volt életemben az első nagyoperám átütő nemzetközi sikere a '90-es évek végén" - mondta a művész, akinek Csehov Három nővér című darabjából írt zeneművét a Lyoni Operában mutatták be, a mű több zenei díjat is kapott.

„Fontos dolognak tartom a fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzését" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezzel a céllal alapította 1991-ben a Nemzetközi Eötvös Intézetet, ahol személyesen is tanít és neves professzorokat hív meg. Jelenlegi munkáiról elmondta: most fejezte be Halleluja című oratóriumát, amelyet Esterházy Péter szövegére írt. A művet a 2016-os Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatják be a Bécsi Filharmonikusok és a Magyar Rádió kórusának közreműködésével. Az oratóriumot 2016 novemberében Bécsben és a Müpában is műsorra tűzik a zeneszerző vezényletével. A művész az év mintegy felét tölti Magyarországon, olyankor többnyire komponál, felkészül munkáira, mostanában azonban egyre több az itthoni fellépése is. Magyarországon legközelebb októberben a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon hallhatja a közönség da capo című kamaradarabját a Budapest Music Centerben (BMC), a szólista Lukács Miklós cimbalomművész, a karmester Vajda Gergely lesz. A Senza sangue (Vér nélkül) című kamaraoperája - amelynek világpremierje május 1-jén volt Kölnben - 2016 nyarán lesz látható az Armel Operafesztiválon.

Eötvös Péter elmondta: a Magyar Állami Operaház 2017 januárjában tűzi műsorra Gabriel García Márquez Szerelemről és más démonokról című regényéből a Glyndebourne-i Fesztiválnak 2007-ben írt operáját, amelyet 2008-ban Silviu Purcarete rendezett. Magyarországon is a világhírű román rendező állítja színpadra a darabot a zeneszerző vezényletével.
Eötvös Péter Az aranysárkány (Der goldene Drache) című korábbi operáját szerdán mutatták be a Bregenzi Ünnepi Játékokon (Bregenzer Festspiele), a mű pénteken is látható lesz.

Arról szólva, hogy mi lehet sikerének a titka, Eötvös Péter az egyszerűséget és a közvetlenséget említette. Mint mondta, a zenekarokkal való munkáját és zeneszerzői tevékenységét is ez jellemzi, műveinek zenei nyelvezete megpróbál dialógusban maradni a közönséggel. Ennek a törekvésnek az a tapasztalat az alapja, amelyet fiatalkorában szerzett a színházban és filmes munkáival. „Egy színházi előadásnak vagy egy filmnek közvetlenül meg kell szólítani a közönséget, az első másodperctől kezdve. Ez az alapállásom, minden téren - nemcsak az operákkal, a zenekari darabokkal is - ez a közvetlenség, ez a párbeszédre való törekvés" - mondta, hozzátéve, hogy közösséget tud teremteni karmesterként és zeneszerzőként is.

Az opera műfaja a nagy szerelme, de az utóbbi időben egyre több versenyművet ír. Mint mondta, ez annak köszönhető, hogy a zenei világ nagy szólistáival való kapcsolata szoros és kérik, hogy írjon nekik. Ez is a személyes kapcsolatok következménye, egyfajta dialógus - mondta Eötvös Péter.