Már akkor azt mondták lapunknak, hogy a zsidó kerekasztal összehívásával vélhetően enyhíteni szeretnék Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének negatív hatásait, nemzetközi viszonylatban is nagy botrányt keltett ugyanis, hogy a miniszterelnök a liberális demokrácia bukásáról beszélt. A keményen kritikus amerikai lapvélemények – melyek, ha nem is hivatalosan, de az Egyesült Államok rosszallását közvetítették az Orbán-kurzus felé – nyilván kényszerítően hatottak.
Olyannyira, hogy ha a jobboldali magyar kormány teljességgel szerette volna eloszlatni a látszatát is, hogy az antiszemitizmust összefüggésbe lehessen hozni Magyarországgal, tényleges és konkrét döntésekre kellett elszánnia magát. De vélhetően ezzel kompenzálni szeretnék a Szabadság téri birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű „egyoldalú” felállítását is.
Munkatársunknak tegnap a Miniszterelnökséghez közeli források megerősítették: a kormány a költségvetési tartalék terhére döntött a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos programok és elképzelések finanszírozásáról.
A „kiinduló alap” a Mazsihisz vezetésének levele volt, melyet februárban, a bojkott meghirdetése utáni konfliktusos helyzet kialakulásakor írt a zsidó szervezet Orbán Viktornak. Azt javasolták, hogy a Schmidt Mária által irányított Sorsok Háza projekt helyett egy olyan intézményt hozzanak létre, ahol a magyar–zsidó együttélést mutatnák be, a helyszín a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lehetne. „Egy ilyen intézmény és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont nemcsak a világégés tragédiáját, hanem azt is képes lenne bemutatni, milyen értékek jöttek létre a magyar nemzet számára, s milyen értékeket adott egymásnak a magyarság és zsidóság – fogalmazott akkor a Mazsihisz.
A Népszabadságnak tegnap egy kormányzati forrás megerősítette, hogy mind a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, mind a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont szerepel a tervezett költségvetési támogatási listán, „e célokra bizonyosan lesz forrás”. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását nem kívánta forrásunk megbecsülni, viszont a Páva utcai emlékközpont esetén nem cáfolta a százmilliós nagyságrendet. Talán azért sem, mert korábban, amikor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesként találkozott az IHRA Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség elnökével, akkor Andrew Burns a Páva utcai emlékközpont finanszírozásának az igényét fogalmazta meg.
Mindamellett állítólag Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is tett utalást februárban, a Zsidó Közösségi Kerekasztal zárt ülésén egy lehetséges 200 milliós támogatásra. Azóta Szita Szabolcs, az előző igazgató távozott a Páva utcából, ahol is – a Magyar Narancs korábbi beszámolója szerint – súlyos anyagi, személyi és vezetési válság alakult ki, és állítólag két, Lázár Jánossal ismeretségben lévő munkatárs is oda került.
A Sorsok Háza projekt 2014-ben nem, viszont jövőre számíthat jelentős plusztámogatásra a központi büdzséből – tudtuk meg. A kormány eleve ötmilliárd forintot biztosított a költségvetésből a holokauszt gyermekáldozataira emlékező múzeum létrehozására. Emellett még tavaly létrehoztak egy másfél milliárdos pályázati alapot is a holokauszttal kapcsolatos tudományos publikációk, művészeti alkotások, ösztöndíjak finanszírozására.
