Az elmúlt két évben három kormányzati program is indult a várólisták rövidítésére. Ezekre 7,5 milliárd forintot különítettek el – tudta meg a Népszabadság Kiss Zsolttól, az OEP főigazgató-helyettesétől. Mint mondta: a 2013 végén megszavazott 786,5 millió forintból a kórházak a napi műtéti program mellett további 1300 operációt tudtak elvégezni.
Ennél lényegesen több, összesen 4500 beteget kerestek meg, ennek folytán körülbelül 3500-zal csökkent a várakozók száma.
Ez úgy volt lehetséges – mondta –, hogy a listán lévők közül sokan nem tartottak igényt a korábbi műtétre, mások nem voltak arra alkalmas egészségi állapotban, megint másokat nem értek el.
Az egyeztetések után a betegek 37 százaléka vállalta az azonnali műtétet, hét százalékuk ragaszkodott az eredeti időpontjához, kilenc százalékuk további halasztást kért,
harmaduk már nem is kérte az ellátást,
több mint tizedüket a nyilvántartott címükön nem érték el az intézmények, további hatszázaléknyi beteg az állapota miatt nem volt műthető.
Tavaly a kormány újabb egymilliárd forintot biztosított a várólisták rövidítésére, ebből 1400-1500 műtétre futotta. Az OEP erre az évre ötmilliárd forintot kapott várólista-csökkentésre. Ez a keret 12-13 ezer műtétre elegendő. Ha ezeket elvégzik, úgy a jelenlegi mintegy 40-45 ezer fős várólistán év végéig jelentősen csökkenhet a létszám.
Legtöbbet még mindig a térd- és csípőprotézisre kell várni. Az egészségbiztosító listája szerint
akad olyan intézmény, ahol a térdízületpótlásra 2020 közepén van a legközelebb kiadható időpont, és van olyan is, ahol még az idén sorra kerülhet a beteg.
Hasonló a helyzetük a csípőprotézisre szorulóknak. E műtéttípusban például a dél-dunántúli kórházban frissen diagnosztizált páciens legkorábban 2018 októberében kerülhet sorra, míg számos más intézményben két-három hónapon belül elvégzik a beavatkozást. A főigazgató-helyettes szerint a várólista-csökkentési programmal párhuzamosan az érintett szakmai kollégium közreműködésével zajlik az úgynevezett várólista-protokollok készítése. Ezek a jövőben meghatározzák azt is, hogy egy-egy betegségtípusban mennyi a még elfogadható várakozási idő.
Az egyik leghosszabb várólistát az egri Markhot Ferenc Kórház tartja nyilván. Az év elején megbízott főigazgató, Tóth Ildikó szerint eddig kétezer levelet küldtek ki a hozzájuk műtétre bejelentkezetteknek. A betegek egy része úgy nyilatkozott, állapota miatt vagy egyéb okból már nem kéri a műtétet. Feltételezhető, hogy van olyan beteg, aki azért kapott nagyon hosszú várakozással időpontot, hogy később, szükség esetén legyen biztos helye a listán. Azoknál a betegeknél, akik eleve csak évek múlva kerülhetnének sorra, megnézik azt is, hogy a várólista-regisztrációjuk óta hányszor jártak a szakorvosnál, kaptak-e kezelést, vagy gondozzák-e őket rendszeresen.
Aki például évek alatt egyszer sem ment vissza az orvosához, annak valószínűleg nincs is szüksége a beavatkozásra.
Eddig is volt olyan, aki maga keresett az egri kórháznál gyorsabb ellátást ígérő intézményt. Negyven beteg pedig azt jelezte: távolabbra is utazna, amint lehetőség adódik a műtétre.
|
Vizsgálaton az Uzsoki Utcai Kórházban. Eddig egyetlen betegüknek sem okozott gondot az akár több száz kilométer távolság
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A fővárosi Uzsoki Utcai Kórház az egyike a többletműtétekre jelentkező intézményeknek. Főigazgatója, Ficzere Andrea azt mondta: naponta 15-16 protézisműtétet tudnak elvégezni. A legutóbbi várólistaprogram kezdete óta eltelt néhány hétben száz beteg dokumentációját kapták meg. Sorra hívják be az érintetteket a szükséges vizsgálatokra, az adatok pontosítására. Eddig egyetlen betegüknek sem okozott gondot, hogy otthonától akár több száz kilométernyire került sor a beavatkozásra. Négy-öt nap lábadozás után hazautazhatnak, legtöbbjük rehabilitációját a területi kórházuk végzi.
