galéria megtekintése

Plagizált tanulmányért fizetett a minisztérium

9 komment


Hargitai Miklós

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter barátja, Horváth ­László cégétől 40 millióért vásárolt tanulmányokat a tárca a magyar–kazah mezőgazdasági együttműködésről. A tetemes közpénzért beszerzett szövegek közös jellemzője, hogy sok bennük a nem erre a célra készült, általános agrártudományi töltelékszöveg – az egyik tanulmány például 20 oldalnyi jelöletlen szövegátvételt tartalmaz egy juhtenyésztési tankönyvből.

Az már korábban kiderült, hogy ezeket a tanulmányokat az agrárminisztérium háttérintézményei rendelték meg a Horváth érdekeltségébe tartozó Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-től. A tanulmányok egy része lapunk birtokába került. Az egyik ilyen tanulmány például azt a tanácsot adja a kazahoknak, hogy szántsanak kevesebbet, és takarják mulccsal a talajt, ami a világ kilencedik legnagyobb területű országában bizonyára könnyen megoldható.

Ennél lényegesen súlyosabb probléma, hogy a juhtenyésztés fejlesztésével foglalkozó anyag a 13. és a 34. oldal között, vagyis bő 20 oldalnyi terjedelemben szó szerint megegyezik Mucsi Imre Juhtenyésztési alapismeretek című könyve III., Juhbetegségek címet viselő kötetének vonatkozó fejezeteivel, anélkül, hogy az átvételre vagy annak jogcímére a tanulmány szerzője utalna. Kérdésünkre Mucsi Imre – aki a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott professzora – kijelentette, hogy maga is csak pénteken értesült a jelöletlen szövegátvételről; szerinte ezt a jog egyértel­műen plágiumnak nevezi, ő pedig még gondolkodik rajta, hogy tesz-e lépéseket a szöveglopás miatt.

Rasid Turarovics Ibrajev kazah nagykövet (középen), mögötte Fazekas Sándor miniszter, balról Horváth László konzul
Mészáros János / MTI

 

Horváth László előélete meglehetősen kalandosan alakult: első felsőfokú végzettségét a moszkvai Határőrtiszti Főiskolán szerezte, de van „diplomája" az Econovum Akadémiától is, amely nem rendelkezik egyetemi-főiskolai akkreditáció­val Magyarországon, mint ahogy „anyaintézménye", a Newport International University sem kapott soha szövetségi akkreditációt az USA-ban (a diplomagyárnak minősített amerikai álegyetem állami engedélyét pedig 2006-ban visszavonták).

Horváth László felkészültsége ugyanakkor az Orbán-kormánynak láthatóan megfelel: a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja címet viselő üzletember tiszteletbeli külgazdasági tanácsos, és az agrártárca tanácsadója, legalábbis a saját önéletrajza szerint.

Az együttműködési tervekkel megcélzott Kazahsztán amúgy az úgynevezett keleti nyitás egyik nagy kudarca: a kazah exportunk tizedszázalékokban sem mérhető, rá­adásul 2013 óta csökken (de pél­dául 2008-ban még több mint a duplája volt a mostaninak). Az ország a jelenlegi olajárválság egyik legnagyobb áldozata, ahol a helyi fizetőeszköz árfolyama és a gazdaság teljesítménye is zuhan.

A kazah mezőgazdaság pedig – főleg fenntarthatósági szempontból – régóta reménytelen helyzetben van: a központilag erőltetett öntözési programok miatt elszikesedtek a talajok és leapadt az Aral-tó, a rossz minőségű földeket a kiszáradás és a szélerózió veszélyezteti.

Cikkünk megjelenése után kaptuk az alábbi nyilatkozatot az agrártárca sajtóosztályától:

2014-ben megkeresés érkezett a DE ATK Karcagi Kutatóintézethez, mint a Flóra Konzorcium tagjához, hogy állítsunk össze egy tanulmányt, melyben keretbe foglaljuk azon gyakorlati ismeretanyagokat, melyeket a kazah juhtenyésztők beépíthetnek a mindennapi tevékenységükbe, illetve ezáltal prognosztizálhatóan elősegíthetik a kazak juhtenyésztés fejlesztését.

Az elkészült tanulmányt részünkről az első perctől nem szándékoztunk se tudományos, se körülményes stilisztikájú oktatási műnek elkészíteni. Ha annak készült volna, akkor a többnyire félnomád viszonyok között gazdálkodó kazah juhtenyésztők semmi hasznát nem vehetnék. Ennek a”hibánknak” tudható be, hogy az ismeretanyag logikai követhetőségét és a Kazahsztánban történő reprodukálhatóságát tartottuk szem előtt. A tanulmányban is kiemelt témakör Kazahsztán számára a magas genetikai értékű tenyészállatok beszerzése az EU-ból és keresztezés révén a juhállományuk teljesítményének várható növekedése. Mindez ugyanakkor óriási állategészségügyi kockázattal jár az esetlegesen behurcolt betegségek miatt. Ezen betegségek jó része Kazahsztánban teljesen ismeretlen, így felhívni rájuk időben a figyelmet kötelességünknek éreztük. Logikailag felépítve dr. Mucsi Imre foglalta össze az állatorvosi ismeretekből legátláthatóbban ezen kórokozók és paraziták részletes leírását és az általuk okozott kárt. A tőle származó rész nem tartalmaz ugyanakkor semmiféle kutatási eredményt, csak az egyes betegségek precíz leírását egymás után, amik ismerete elengedhetetlen a sikeres kazah juhtenyésztéshez. Személyesen ismerve dr. Mucsi Imrét hiteles, kiváló szakembernek tartom. Megkövetem, hogy nem a tudományos cikkekhez hasonló módon idéztük, mint azt már számtalan esetben megtettük és tenni fogjuk.

Ezúton nyilatkozom, hogy valóban nem idéztük dr. Mucsi Imrét, úgy, mint (Mucsi, 2010) valahol a szöveg között, a tanulmány végén sem, ezt mint a tanulmány „szerkesztője” magamra vállalom és a legrövidebb időn belül pótoljuk.

Nyilatkozom egyúttal, hogy ezért a tanulmány értékéből szerintem semmit le nem vonó idézéselhagyással kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztériumot, és az általa megbízott Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-t semmiféle felelősség nem terheli.

Karcag, 2016.02.06.
(nagy kérdés, hogy pusztán elírás a dátum, vagy már napok óta készültek arra, hogy magyarázni kell a helyzetet - a szerk.)

Tisztelettel:
Dr. Csízi István
tudományos munkatárs

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető