Plagizáló iskolaigazgatónak falazott a Klik-vezér, és Balogig ér a botrány

Borenszkiné még tavaly májusban szúrta ki, mennyire furcsa a vetélytársa pályaművének nyelvezete, ezért rákeresett az egyes szövegrészekre az interneten. A problémával szembesítette a május 8-i nevelőtestületi ülésen kollégáját, de Borenszkiné szerint nem kapott megnyugtató választ.

Fényes-Bók Szilvia Forrás: Balassi Bálint Gimnázium

Ezt követően kereste meg a fenntartót és a minisztériumot. A helyettes államtitkár válaszában meglepő érveléssel állt elő. Az első levelében azt fejtegette,

szerzői jogi kérdésekben a tárcának „nincs hatásköre” eljárni,

jogbitorlás esetén a sértett szerző kérhet kártérítést. Majd a július 16-i levelében azzal zárta le az ügyet, hogy a fenntartó „a beérkezett információk birtokában” döntött Fényes-Bók mellett „a megújítás jegyében”.

„Már nem érdekel az igazgatói poszt. Egyszerűen nem szeretném, ha ez a magatartásforma válna Magyarországon »tananyaggá«” – magyarázta Borenszkiné, miért fordult ennyi idő elteltével a nyilvánossághoz, és küldte el lapunknak a pályázatokat.

Kerestük az új igazgatót is, aki levélben válaszolt a kritikákra. Fényes-Bók azzal védekezett, hogy „a vezetői pályázatnak nincsenek formai követelményei”. A konkrét szövegátvételeket bemutató példáinkra így reagált: „Az ön által jelzett gondolatok pedig szakmai evidenciák, amelyeknek sokszor az elsődleges forrását is nehéz megtalálni, ha alaposan kutatna, máshol is ráakadna lábjegyzet nélküli idézésükre.”

Megtettük, de ilyen mértékű szövegegyezést nem találtunk. Az új igazgató egyébként tisztában volt a tudományos élet szabályaival, tudta, hogyan kell a forrásokat feltüntetni. Ezt igazolja, hogy a mű egyetlen lábjegyzetében jelezte: felhasználta Benedek István oktatáskutató munkáját. Ugyanakkor a pályázata végén megjelölte azokat a honlapokat – ezek többnyire ezoterikus és recepteket gyűjtő weblapok –, ahonnan a felhasznált képeket letöltötte, de ennél több forrást nem jelzett.

Egyébként nem csak a tudományos szabályok tiltják a plagizálást.

A pedagógusoknak a portfóliójuk összeállításakor ki kell tölteniük egy eredetiségnyilatkozatot, amelyben „büntetőjogi felelősségük tudatában” kijelentik, hogy önálló munkát adtak le.

A tanárok között kiosztott útmutató pedig egyértelműen leszögezi, hogy még a szövegrészek átfogalmazása is plagizálásnak minősül, ahogy az etikai kódex is jogkövető magatartást ír elő. Ezeket a dokumentumokat a doktori fokozatot szerzett magyartanárnak, Fényes-Bóknak is ismernie kellett.

A gimnázium épülete Forrás: Google Streetview

A balassagyarmati képviselő-testület – a bevett eljárási rendet felülírva – még a tantestületi szavazás előtt világossá tette, hogy meg akar válni Borenszkinétől, igaz, ekkor még a plágiumgyanú nem került elő. Ez meg is tette a hatását, a tantestület 25:20 arányban Fényes-Bók mellé állt. A helyi közéletet ismerő, névtelenséget kérő források szerint a képviselő-testület döntésé­ben az nem játszott szerepet, hogy a volt igazgató férje, Borenszki Ervin megyei szocialista politikus, ezt a vádat az alpolgármester ki is kérte magának az ülésen.

Ezt az is alátámasztja, hogy Borenszkinét 1995 óta három alkalommal is jobboldali többségű testület választotta igazgatóvá, sőt, most is megosztott volt a fideszes frakció: kilencből öten tartózkodtak. Balassagyarmaton készpénznek veszik, hogy a városvezetés és a tankerület mindenáron keresztül akarta vinni Fényes-Bók kinevezését, akiről tudott volt, hogy nem lesz olyan autonóm igazgató, mint amilyen Borenszkiné volt.