Plágiumgyanú: Schmitt távozását szeretné a többség
A kormánypárti szavazóknak csak a 13 százaléka szorgalmazná az államfő távozását, de minden más választói csoportban egyértelmű többségben vannak az azt támogatók – derült ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet január 20-a és 24-e között végzett reprezentatív felmérése során. A kutatók az ország több mint száz településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgárt személyesen kérdeztek.
A Medián közleménye szerint január végére az emberek döntő többsége (87 százaléka) értesült a plágiumgyanúról, de alig minden negyedik megkérdezett érdeklődött behatóbban az iránt. Hozzátették: a lakosság 44 százaléka az ország szempontjából is súlyosnak érzi az ügyet, sőt minden negyedik ember nagyon súlyosnak tartja a helyzetet. Ezzel szemben a megkérdezettek mintegy egyötöde bár hallott az ügyről, azt mégis inkább csekély jelentőségűnek látja; az így vélekedők csaknem fele kormánypárti szavazó.
A felmérés szerint a kormánypárti szavazók 71 százaléka úgy véli, "nem érdemes nagy ügyet csinálni" a plágiumgyanúból, ám minden más szavazói csoportban többségben vannak azok, akik szerint ez hosszú távon is árthat Magyarország megítélésének. Már csaknem ugyanannyian (41 százalék) gondolják azt, hogy az ügy hosszú távon is komoly problémákat okozhat az országnak, mint ahányan (42 százalék) annak csekély jelentőséget tulajdonítanak.
A Hvg.hu január 11-én írt arról, hogy Schmitt Pál 1992-es disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Későbbi állítások szerint egyes bekezdések szó szerint megegyeznek a német Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel. A Hvg.hu kedden azt közölte, hogy a disszertáció újabb részeinek a forrását azonosította.
Az államfő január 18-án az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva visszautasította a plágiumgyanút, közölve, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, "törzsadatokra" épül, "ez a sokat emlegetett 180 oldal", míg értekezésében van 30-35 oldal, amelyeken következtetéseket vont le.
A Semmelweis Egyetem rektora január 17-én tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte az ügyben a sporttudományi kar dékánjánál. Az öttagú testületnek március 28-ig kell elkészítenie jelentését.