Több forrásunk állítása szerint Welsz és „ügynökei”, akik Welsz megbízásából értékesítettek bissau-guineai útleveleket, rendszámokat és forgalmi engedélyeket, afrikai országok jövedelemigazolásaival is sefteltek. Olyan iratokkal, amelyekkel tulajdonosaik a magyar hatóságok előtt „hitelt érdemlően bizonyíthatták”, jövedelmük (vagy cégük nyereségének) egy része afrikai vállalkozásokból keletkezett, és a kérdéses összeg után az adott országban az adókat már megfizették. Mind több bizonyíték szól ugyanakkor arról, hogy a hatóságok tudtak Welsz illegális tevékenységéről, de valamiért nem tettek semmit.
|
Az elhunyt vállalkozó segélyszervezete misszióvezetőjeként
Forrás: WWW.CHARITYMARCH.COM |
Welsz bissau-guineai diplomatának adta ki magát, noha nem volt az, bár ez nem rajta múlott. Először 2002-ben, még a Fidesz kormányzása idején jelölte Bissau-Guinea konzulnak. Az akkori külügyi illetékesek néhány kiegészítést kértek a jelöléshez, de nem kaptak választ, így az ügy ad acta került.
Három évvel később megismételték a kérést, amit akkor már az új külügyi vezetés elutasított. A döntést nem indokolták, de nem hivatalos forrásokból úgy tudjuk, Bissau-Guinea akkor másokat is jelölt tiszteletbeli konzulnak, s ezért mondott nemet Welszre (és a többiekre is) a külügy.
Az már csak hab a tortán, hogy ugyanabban az időben a térség egy másik országa, Mali is jelölt egy tiszteletbeli konzult, akinek a személyét arra hivatkozva utasították el, hogy bissau-guineai útlevéllel és rendszámmal közlekedett Magyarországon. A külügy eszerint 2005-ben már tisztában volt azzal, hogy magyar állampolgárok adóelkerülés, a közlekedési bírságok elkerülése végett bissau-guineai útleveleket és rendszámokat használnak.
Suha György, a Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok testületének elnöke pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: informálisan és hivatalosan is többször, több csatornán keresztül jelezték a Külügyminisztériumnak a „problémát”.
Sőt, 2011-ben valaki, aki becsapva érezte magát, amiért utazásra alkalmatlan úti okmányt kapott Welsztől, fel is jelentette őt a rendőrségen. Érdeklődésünkre, hogy valóban feljelentették-e korábban Welsz Tamást, s ha igen, mi lett a feljelentések sorsa, a rendőrség írásban a következő választ adta: „A 26/2003. (VI. 26.) BM–IM együttes rendelet 4.§. 4. pontja értelmében az Ön által feltett kérdésre nem adható olyan tájékoztatás, amelynek során a gyanúsított, a sértett, a tanú, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy azonosíthatóvá válik.”
|
Rendőrök az Országos Mentőszolgálat budai mentőállomásán, ahova rendőrök vitték Welsz Tamást
Mihádák Zoltán / MTI |
Miután korábban a rendőrség azt közölte, hogy Welsz Tamást érintő büntetőeljárás nem folyik náluk, Welsz nem lehet sem gyanúsított, sem tanú, sem sértett, sem „részt vevő egyéb személy”, tehát nem vonatkozhat rá a fenti rendelet.
A kérdés, amire a jelek szerint a rendőrség nem hajlandó választ adni, továbbra is az: mit lett a sorsa annak (vagy azoknak) a feljelentésnek, amelyet Welsz ellen tettek az elmúlt években? Eddig csak Simon Gáborról derült ki, hogy hamis bissau-guineai útlevele volt, és azt valakinek a segítségével fel is használta egy bankszámlanyitásra a Magnet Bankban.
A számlán később 75 millió forintnak megfelelő devizát helyeztek el. A bank azt állítja, szabályosan járt el. Annak ellenére is, hogy a Simon fényképét tartalmazó útlevélben nem volt schengeni vízum, azzal tehát soha senki nem léphetett be az Európai Unió területére. Az útlevél azonban eleve hamis.
Az útlevél Bissau-Guineában (is) állampolgárságot is igazoló okmány. Törvényesen az kaphat útlevelet, aki ott született (még ha nem ottani állampolgárok gyermekeként is), akinek a felmenői között volt bissaui állampolgár, vagy aki benősült az országba, illetve aki legalább öt éve ott élt folyamatosan, van erkölcsi bizonyítványa és előzetesen lemond az addigi állampolgárságáról, hiszen Bissau-Guinea a kettős állampolgárságot nem ismeri el.
Simon tehát az 1973 óta hatályos ottani állampolgársági törvény alapján nem kaphatott hivatalos útlevelet Bissau-Guineától. Persze nemcsak Simon Gábor útlevele hamis, hanem az összes többi ügyfélé. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes afrikai országok között ne lehetne velük utazni, s hogy egyes európai bankokban ne fogadnák el személyazonosító okmányként, s ne nyitnának a benne lévő adatok alapján bankszámlát.
