Bolye Ferenc, a kishantosi nonprofit kft. egyik ügyvezetője elmondta, még ha visszakapnák is a földeket, azok leghamarabb három év után szerezhetnék meg újra a bio minősítést. A kishantosi állami földek kálváriája tavaly ősszel kezdődött. Az NFA pályázatán ugyanis a parcellák jó részét már több mint két évtizede használó vidékfejlesztési központ egyetlen hektárt sem nyert el, azokat nyolc új nyertes között osztották szét.
Ezzel a lépéssel veszélybe került a vidékfejlesztési központ által felépített, nemzetközi hírű biogazdaság, amely így elveszítette a működése alapjait. Mivel a tavaly őszi átadás-átvétel során a kishantosiak jelezték, hogy (egyebek mellett a pályáztatás és az új szerződések szabálytalanságaira, valamint a mezei leltárral való elszámolás elmaradására hivatkozva) nem adják vissza az érintett területeket, így jelenleg is vitás, hogy ki van birtokon belül. Az NFA jogszerűnek tartja a pályáztatást, és az új bérlőket ismeri el jogos földhasználóként.
Jelenleg 12 különböző jogi eljárás zajlik, eddig csupán két birtokvédelmi per zárult le. Ám ezek sem vittek közelebb a megoldáshoz, mivel az egyikben a kishantosi ökogazdaság, a másikban az egyik új bérlő keresetét utasították el jogerősen. A perek közül az az egyik legfontosabb, amelyben első fokon várhatóan kedden hirdet ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
|
A korábbi működtetők nem adják fel a reményt, hogy megmenthetik a kishantosi ökogazdaságot
Teknős Miklós / Népszabadság
|
Ebben a kishantosi ökogazdaság a magyar államot, az NFA-t, valamint az egyik nyertes céget perli: keresetükben azt állítják, hogy a tavalyi pályáztatás nem felelt meg sem az alaptörvény, sem a nemzeti földalapról szóló jogszabály, sem pedig az úgynevezett birtokpolitikai alapelvek előírásainak. Emiatt az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérik a bíróságtól.
A kishantosiak persze abban bíznak, hogy a jogi eljárások lezárultával visszakaphatják használatra a 450 hektárt. A kérdés az, hogy a jogerős ítéletek megszületéséig – még ha azok számukra kedvezők lennének is – életben maradhat-e a biogazdaság termőföldek nélkül. Bolye Ferenctől megtudtuk, az ökogazdaság jelenleg a tartalékait éli fel. Bevételük most csak abból származik, hogy a telephelyükön kialakított veteményeskert terményeit a székesfehérvári és a dunaújvárosi piacon értékesítik.
Tovább vívnak Mészáros Lőrincék ellen
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet földbérleti pályázatot írt ki olyan kajászói területekre, amelyek miatt a helyi gazdák 2012-ben engedetlenségi mozgalmat indítottak. Ennek része volt a két évvel ezelőtti, Márton-napi földfoglalás is, amelyen a kigolyózott gazdák kifejezték tiltakozásukat. A helyiek 2013 tavaszán azzal folytatták akciójukat, hogy a szerintük törvénytelenül kiosztott pályázati földek egy részét beszántották és bevetették.
|
Épp csak a helyieknek nem jutott föld Kajászón
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Ezután az NFA hivatásos őrzővédőkkel strázsálta az állam „földjét”, aminek többmilliós költségét bírósági úton akarják behajtani egy fiatal gazdán, Böcsödi Gergelyen. Az ügyben december elején várható döntés a Székesfehérvári Járásbíróságon. A helyzet azután mérgesedett el a Felcsúthoz közeli, Fejér megyei településen, hogy a földbérleti pályázaton egyetlen helyi gazda sem nyert.
Az összes föld bérleti jogát Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és rokonsága, valamint Kiss Árpád kápolnásnyéki vállalkozó kapta. A helyiek a pályázat kihirdetése után azt kifogásolták, hogy a 284 hektáron nyertes kápolnásnyéki nádarató, Kiss Árpád a hatezer koronás limitet 2194 aranykoronával (nagyjából hetven hektárral) túllépte. A gazdák közbirtokosságot alapítottak, és bíróságon támadták meg a döntést. Amikor ezt megelőzően a hivatalos szervekhez fordultak, lerázták őket. Az NFA megyei vezetője a tudtukra adta: semmi közük a falujuk határában lévő állami földekhez.
A kajászói gazdákkal pereskedő NFA most mégiscsak rászánta magát, hogy korrigálja a két évvel ezelőtti törvénytelenséget. A földkezelő három olyan kisebb területre írt ki pályázatot, amelyet a Kiss-féle teljes bérleményből választott le. Más kérdés, hogy a limiten belüli földterületre – vagyis a földek nagy részére – vonatkozó pályázatát nem szüntette meg, az arra érvényes 2011-es szerződését sem vonta vissza.
A kajászói gazdák nevében Böcsödi Zsuzsanna gazdálkodó elmondta, a kényszerből leválasztott területmorzsákra a pályázók által három éve befizetett pályázati díjakat nem adják vissza, ellenben újra befizettetik az új pályázókkal. Az engedetlen gazdákat pedig gondosan kizárták, méghozzá úgy, hogy belefoglalták a pályázati feltételekbe, hogy aki perben áll az NFA-val, nem jelentkezhet.
– Két éve tártuk fel az arcátlan törvénytelenségeket Kajászón – fogalmazott közleményében az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület, mely a Kajászói Gazdatanáccsal közösen bejelentést tett a Fejér Megyei Főügyészségen amiatt, hogy „az NFA a törvénytelenség fedezéseként, azt meg nem szüntetve, hanem fokozva írt ki pályázatokat töredék területmorzsákra Kajászón”. A gazdák azt kérik, hogy az ügyészség lépjen fel a törvényesség helyreállítása érdekében, és kötelezze az NFA-t Kiss Árpád összes szerződésének megsemmisítésére. Szerintük nem 64, hanem összesen 284 hektárra kell kiírni tisztességesen és törvényesen a pályázatokat Kajászón.
