A 2012 nyarán hatályba lépett új munka törvénykönyve meglehetősen rugalmasan kezeli a távolléti díj kérdését, és gyakorlatilag a munkaadók és a munkavállalók viszonyát rendező kollektív szerződések hatáskörébe utalja. A BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új kollektív szerződése – a jogszabály, illetve a cég gazdasági helyzetének változásához igazodva – néhány hónapos eltéréssel szintén 2012 nyarán lépett hatályba. A főváros közlekedési cégének, illetve közlekedésszervezőjének kollektív szerződése között egyébként nem sok eltérés mutatkozik.
|
A délutáni, az éjszakai műszakban vagy a csuklós buszok vezetéséért kapott pótlék az érdekképviseletek szerint a szabadság idejére is jár
Kurucz Árpád |
A cégek által jóváhagyott szerződések értelmében a munkavállalókat tíz különféle címen illeti meg távolléti díj. Így például szabadság, orvosi vizsgálat, kötelező ismeretfelújító oktatáson való részvétel esetén. A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalók erre az időre az irányadó munkaidő és munkabeosztás alapján járó bérpótlékra jogosultak. Ilyen lehet például az időbeosztáshoz – délutáni, éjszakai pótlék – vagy a csuklós buszokat vezetőknek fizetett vontatási pótlék.
– A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a több műszakban dolgozóknak többek között a szabadságuk idejére is jár a rendes beosztásuk szerinti bérpótlék. De információink szerint csak a távolléti díjat kapták meg, a bérpótlékot nem – magyarázza Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke.
Az érdekképviselet a BKV helyett a BKK-tól kérte a bérpótlékban részesülők távolléti díjának újraszámítását, illetve az eddig ki nem fizetett juttatások banki kamatokkal megnövelt összegű kifizetését. S egyúttal felhívta a fővárosi közlekedésszervező cég figyelmét, hogy nemleges válasz, illetve az érdemi válasz elmaradása esetén bírósághoz fordul. A BTDSZ becslése szerint a BKK közel 800 dolgozója kapott kevesebbet a távolléti díjak hibás elszámolása miatt 2012 nyarától.
A Népszabadság információi szerint egy harmadik szakszervezet, a Jager István vezette Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is levélben kért új elszámolást.
Az érdekképviseletek külön-külön indítanának próbapereket a közjegyzői felszólítások sikertelensége esetén. Bár Magyarországon nincs precedensjog, szakszervezeti vezetők úgy vélik, aligha kell több ezer pert lebonyolítani és évekig jogi csatározásokat folytatni ahhoz, hogy a BKV és a BKK belássa: fizetnie kell.
Ez az idő azonban még nem jött el. A Népszabadság érdeklődésére a BKK sajtókommunikációs irodája azt közölte, hogy „a BKK és a BKV Zrt. a távolléti díjak számítása során a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés alapján jár el, a bérpótlékok az előírásoknak megfelelően a távolléti díjban elszámolásra kerülnek”.
