Az MVSZ két évvel ezelőtti, vitatott döntése kimondta: "abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság a második állampolgársági népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megakadályozná, a Magyarok Világszövetsége elnöksége úgy tekinti, hogy ezzel végképp megszűnik Magyarországon a jogállam (...), kiürül a Magyar Köztársaság fogalma (...), a Magyar Köztársaság teljesen illegitimnek és megszűntnek tekinthető".

A világszervezet elnökségének 2009. február 28-ai határozata az ügyészség keresete szerint nem egyeztethető össze az alkotmánnyal, ezért az ügyészség annak megsemmisítését kéri az FB-től. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis senki nem teheti az Alkotmánybíróság döntésétől függővé, hogy be kívánja-e tartani a törvényeket vagy sem.

Ezen túlmenően az ügyészség kéri a bíróságtól: kötelezze az MVSZ-t küldöttgyűlés összehívására és az alapszabály módosítására, mert az jelenleg számos törvénysértő rendelkezést, illetve hiányosságot tartalmaz, így pedig az MVSZ működése sem lehet törvényes.

A csütörtöki tárgyaláson az ügyész a törvénysértésekre példaként említette, hogy a szövetség jelképe gyakorlatilag megegyezik a Magyar Köztársaság címerével, nem kellően szabályozott a küldöttgyűlés, a felügyelő bizottság, az országos tanácsok, a vidéki testületek összetétele, hatásköre, működése, továbbá a tisztviselők visszahívásának és a tagdíj megállapításának módja, valamint a bankszámlák feletti rendelkezés.

Az ügyész elmondta, hogy több beadvány érkezett hozzájuk az MVSZ működésével kapcsolatban, amelyek alapján kénytelenek voltak általános vizsgálatot indítani. Kiemelte, hogy az alperesi felvetések ellenére szó sincs a világszövetség életébe való indokolatlan beavatkozásról, hiszen az ügyészség semmire sem kötelezte az MVSZ-t, csupán azokat az egyesület törvényes működésével kapcsolatos kéréseit vitte a bíróság elé, amelyeket az MVSZ elutasított, és ezekben az ügyekben várja az ügyészség az FB döntését.

Az ügyész kifejtette azt is, hogy az egyesületekre vonatkozó 1989. évi 2. törvény az adott történelmi, politikai körülmények között meglehetősen szűkszavúra és elnagyoltra sikerült, amit az elmúlt két évtized bírói gyakorlata igyekszik kitölteni tartalommal.

Az MVSZ jogi képviselője a csütörtöki tárgyaláson ugyanakkor azt emelte ki: a kifogásolt határozat a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság körébe tartozó módon kifejtett elvi állásfoglalás, amely csupán arról szól, hogy nem tisztelik a magyarországi törvényes rendet, de nem arról, hogy azzal szembeszegülnek, konkrét szabályokat megsértenek, vagy erre bíztatnának bárkit.

A törvényes működéssel kapcsolatos ügyészségi aggályokról szólva a világszövetség jogi képviselője közölte,  már készül az MVSZ új alapszabálya, amelyről feltehetően a tavaszi küldöttgyűlésen döntenek, így az ügyészség ezzel kapcsolatos felvetései okafogyottá váltak.

Az MVSZ jogi képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a világszervezet speciális nemzetközi tevékenységet végez, alapszabályát pedig még akkor alkották meg, amikor százmilliós állami támogatást kapott, de már több mint egy évtizede e nélkül végzi munkáját.

Az FB májusra napolta el a Fővárosi Főügyészség kontra MVSZ polgári per tárgyalását, addig a világszervezetnek tételesen reagálnia kell az ügyészség egyesületi működéssel kapcsolatos kifogásaira.