Ha ezt így nem is mondták ki az előadók, de a nap végére nyilvánvalóvá vált: többletforrás, a bérek rendezése erős feltétele az orvosok megtartásának, sőt elvárás az is, hogy a „professzori tekintélyre épülő” feudális kórházi munkában is végre megtörténjen a rendszerváltás, valamint javuljanak a munkafeltételek, legyen eszköz, varrófonál és idő a betegre.
A rendezvényre készült, az orvosok migrációjának okait firtató kutatás megkérdezettjei kendőzetlenül vallották: elsősorban a pénz, a biztos megélhetés reményében indultak neki a világnak, és aki közülük hazajön, azt legfőképp a honvágy hozza vissza.
A válaszokból kiderült az is, hogy hazatérésüket segítené, ha biztosak lehetnének, hogy itthon sem lesznek pénzügyi gondjaik, valamint átlátható, kiszámítható, szervezett munkarendben dolgozhatnak.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Dénes Tamás, aki Erdélyből érkezett Magyarországra majd innen tovább ment, különböző országokban dolgozva személyes élményét mesélte: miszerint óriási „traumaként” élte meg Angliában, hogy csak heti 43 órát kell dolgoznia. Ezért a munkáért kapott pénzből pedig tisztességesen megél. Van szabad ideje, pihenten és kiszámítható, biztonságos feltételek között végezheti a munkáját. Mint mondta: legalább két hónapra volt szüksége, hogy mindezt földolgozza.
Dénes Tamás, maga is azok közé tartozik, akik kétlaki életet élnek, ingáznak az országok között, azaz havonta néhány hetet itthon, és néhány hetet külföldön dolgoznak.
|
Nem kellenek VIP-körülmények a hazatérő orvosoknak, de tisztelet az igen
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A fentieken túl továbbá elvárás az is, hogy megértést, megbecsülést kapjanak a visszaérkezők. A hazatértek több mint negyede állította, hogy a külföldön megszerzett tapasztalataikra itthon nem voltak kíváncsiak. Meg se nagyon kérdezték őket, mit tanultak, mit hoztak haza, mit hasznosítanának a betegellátásban, van-e valami, amit érdemes lenne másként csinálni? Az elismerés, a megbecsülés csaknem annyit nyom a latban, mint a fizetés.
– Azokban a hazai intézményekben, ahol van lehetőség kutatásra, illetve ahol a szakmai sikerekhez támogató környezetet biztosít a menedzsment, ott szívesen dolgoznak az orvosok – osztotta meg saját tapasztalatait a hallgatósággal az Országos Gerincgyógyászati Központ tulajdonos főigazgatója Varga Péter Pál. Mint mondta: intézménye a világ hét meghatározó szakmai központja közé tartozik, munkatársait rendre külföldi és hazai szakmai szimpóziumokon mutathatják meg speciális tudásukat, bemutató műtéteket tartanak.
Ez a pozíció már jelentős jövedelmet is jelent az érintetteknek. Hozzátette: ez is azt mutatja, hogy a paraszolvencia csak ott számolható fel, ahol az orvos valami más egyébből biztosítani tudja a megélhetését. Példaként említette, hogy intézetében már hét orvosnak vannak olyan szabadalmai, amelyek már megfelelő jövedelmet, hálapénz mentes életet biztosítanak a számukra.
A hálapénz megszüntetését ígérte be az egészségügy rendbetételével Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár is, aki azt is mondta: "Ha tiszta rendszert szeretnénk, akkor meg kell változtatni a hálapénzen alapuló rendszert. Hozzátette: "nagy levegővétel" és politikai, szakmai támogatás kell mindehhez ". Közölte: meggyőződése, hogy az egészségügybe forrásokat kell bevonni, és akkor a hálapénz rendszere is megszüntethető.
"Nem büntetés jellegűen, nem csendőri módszerekkel, de meg lehet oldani." Ám arról, hogy a gyakorlati megvalósítást, hogyan képzeli, nem mondott semmit.
Az „agyvisszaszívásban” sikereket több éve zajló, programjával eddig csak a Magyar Tudományos Akadémia ért el. Pálinkás József, akadémikus, kormánymegbízott elmondta: a fiatal és tehetséges kutatók olyan helyen akarnak dolgozni, ahol meg van a siker reménye és e program ezt próbálja biztosítani. Az MTA 2010 óta több milliárdos állami támogatással ma már 100 kutatócsoportot működtet itthon, s ezekben olyan fiatalemberek dolgoznak, akiknek van külföldi tapasztalatuk és a világ bármely részén, bármikor állást kapnának.
