A forráshiány késleltetheti, sőt bizonyos esetekben akadályozhatja is az iskolai erőszak megelőzésére és kezelésére eddig tett állami intézkedések megvalósulását - állapította meg Szabó Máté ombudsman vizsgálatában. Az ombudsman arra kereste a választ, hogy az állami és társadalmi szervezetek milyen intézkedéseket tettek az iskolai erőszak megelőzése és kezelése érdekében és ezek miképp teljesülnek a közoktatási intézményekben - olvasható az Országgyűlési Biztos Hivatala közleményében, amelyet az MTI-nek küldött.

Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az állami intézkedések nyomán kialakult jogszabályi környezet, az alapfokú és továbbképzési programok, a pedagógiai tervezés erősítését támogató pályázatok, az erőszak problémakörét feltáró kutatások, kiegészülve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kínált lehetőségekkel, segíthetik az iskolai erőszakos cselekmények megelőzését.

A vizsgálat tapasztalatai szerint az oktatási-nevelési intézmények az iskolai alapdokumentumok (pedagógiai programok, tantervek, házirendek) megújításánál figyelemmel vannak a prevenciót segítő feladatok meghatározására, amelyet a biztos kiemelten fontosnak tart a jövőre nézve is. A közlemény szerint megfigyelhető a pedagógus-társadalom pozitív, az erőszakmentesség mellett határozottan kiálló attitűdje is.

Mindemellett a vizsgálat feltárta, hogy a megyei szinten működtetett pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve maguk a kínált programok is eltérő képet mutatnak országos szinten. A biztos kezdeményezte, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat, mivel a rendelkezésre álló információ szerint nem működtet pedagógiai szolgáltatást, teremtse meg ennek feltételeit és alakítsa ki a szükséges intézményrendszert.

A biztos fontosnak tartotta felhívni azonban a figyelmet arra, hogy az oktatási és kulturális miniszter által felállított "Az Iskola Biztonságáért" Bizottság ajánlásai az oktatási intézmények szintjén azért nem valósulhatnak meg maradéktalanul, mert a pedagógiai módszerek megújulásához szükséges lehetőségeket - megfelelő források hiányában - a fenntartók, illetve a fenntartásukba tartozó oktatási intézmények nem tudják kihasználni.

Ezzel szemben a bizottság februárban még azt állapította meg: megteremtették a jogi és a pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy kistérségi szinten, fokozatosan kiépüljön az iskolai pszichológusi hálózat. Az oktatási tárca honlapján közzétett tájékoztató szerint a bizottság megállapította, hogy megszületett és megjelent a szükséges jogszabály ahhoz, hogy az iskolákban és kollégiumokban megszervezzék a fegyelmi eljárást megelőző és helyettesítő vitarendezési eljárást.

Az ombudsman felhívta az oktatási miniszter figyelmét, hogy a rendelkezésére álló finanszírozási eszközökkel segítse elő az iskolapszichológusi rendszer hatékony működtetése megteremtésének körülményeit, a pedagógusok továbbképzésének minél szélesebb körben történő igénybevételét, és a pedagógusi alapképzés olyan tartalmú kiegészítését, amely a jövőben a jelenleginél jobban segítheti az iskolai erőszak megelőzését, és a konfliktusok eredményes kezelését - áll a közleményben.

A vizsgálat átfogó jellegéből következően közel nyolcvan intézményt, szervet - az oktatási és kulturális minisztert, a fővárosi és megyei önkormányzatokat, a megyei jogú városokat, az egyházakat, mint intézményfenntartókat, az Oktatási Hivatalt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, a megyei pedagógiai intézeteket, valamint a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottságot - keresett meg a biztos. Tőlük az iskolai erőszak megelőzésével, kezelésével kapcsolatos pedagógiai, szakmai szolgáltatásokról, a pedagógus alap- és a továbbképzési lehetőségekről tájékozódott. Az európai gyermekjogi ombudsmanoktól pedig az iskolai erőszak jelenségével kapcsolatos panaszokról, megelőző programokról és azok gyakorlati működéséről kért tájékoztatást - olvasható a közleményben.