Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke hangsúlyozta, a holokausztban történtek ellenére, a magyarországi zsidóság kétharmada elpusztításának dacára ma Kelet-Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségét mondhatják magukénak, "a magyarországi zsidó közösség él, sokszínű aktivitásával jelen van a hazai és a nemzetközi zsidó életben".
A Mazsihisz elnöke fontosnak nevezte, hogy "néhány hónapja a zsidó közösség - a háborút követően talán először - felemelte fejét, kiállt határozottan álláspontja és értékrendszere mellett, talán először váltunk újra büszke, egyenes tekintetű közösséggé". "Ez talán az elmúlt egy esztendő legjelentősebb változása" - fűzte hozzá.

Heisler András a továbbiakban a múlttal való szembenézés fontosságáról beszélt. Kijelentette: negyven évig a politika tudatosan elhallgatta a történelmet, a rendszerváltás óta pedig "nem volt bátorságunk a kérdéssel őszintén szembenézni".
"Pártokon átívelően voltunk gyávák, és ez mindnyájunk súlyos történelmi felelőssége" - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy most, az utolsó kerek évfordulón, "amikor még velünk van a túlélők nemzedéke, valami talán elkezdődött".

Heisler András szerint a társadalom képtelen az érdemi párbeszédre, mindenki a saját igazát hajszolja, s közben nem képes a másikra odafigyelni, de ami még súlyosabb, ha maga a hatalom nem képes a más vélemények befogadására.

"Az emlékműnél, Szakálynál és a Sorsok Házánál pedig ez történt, s a következményeit mindenki ismeri. Nem jó ez senkinek, káros a hazánknak, káros a közösségünknek is" - utalt a Mazsihisz elnöke a közelmúlt vitatott, a zsidóságot is érintő politikai kérdéseire.
Ugyanakkor bizakodásának is hangot adott, mert - mint fogalmazott - "mára mindenkinek, így talán a hatalomnak is világossá vált: a Mazsihisz zsidókérdésekben nem helyettesíthető és nem megkerülhető". "Ez független az emlékmű jövőjétől, mindenesetre biztató, hogy Gábriel még mindig nem talált oda a Szabadság térre, és a sas sem szállt le Reagan elnök szobra mellé" - jegyezte meg, utalva a német megszállás magyarországi áldozatainak a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművére.

Heisler András pozitív jelnek nevezte azt is, hogy "a történelemkönyvek átdolgozása a zsidó szempontok figyelembevételével megkezdődött", s végezetül az oktatás és a normális párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet.

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke arról beszélt, hogy meg kell teremteni az egykor Magyarországra oly jellemző együttélést, hogy "egy boldog, sötét árnyaktól mentes országban éljünk".
Kijelentette: az események feldolgozása "nekünk, magyar zsidóknak így hetven év távlatából még mindig nehéz". "Közöttünk élnek még azok a honfitársaink", akik túlélték a holokauszt borzalmait, és az emlékek a mai napig is kísértik őket, "közöttünk vannak még közel nyolcezren és aggodalommal tekintenek a környező világra".

"Közös feladatunk nekünk, magyaroknak, magyar zsidóknak, hogy ezt az aggodalmat eloszlassuk. Eloszlassuk az aggodalmukat a jövő építésével, a fiatalok nevelésével, a zsidó élet felvirágoztatásával, a zsinagógák megtöltésével. Eloszlassuk az aggodalmukat azzal, hogy gyermekeinket büszke öntudatos magyar zsidókká neveljük" - mondta a debreceni konferencián a Mazsök elnöke.
A debreceni és határon túli testvérhitközségeik vasárnapig tartó 15. találkozója péntektől a hitközség székházában, és a Pásti utcai zsinagóga melletti művészetek udvarában folytatódik.